Védelmi intézkedések szerte az országban

Az Irak ellen készülő háborúban szerepvállalásunk befejeződött a taszári bázis átengedésével, a légtérhasználat engedélyezésével és a Törökország megsegítésére hozott döntésekkel – hangzott el a nemzetbiztonsági kabinet tegnapi ülése után. Orbán Viktor exminiszterelnök leszögezte: miközben Magyarország polgárainak 92 százaléka békepárti, a Medgyessy-kormány a háború oldalára állt légterünknek az ENSZ Biztonsági Tanácsának döntése nélküli átengedésével.

Megfelelő időben értesülni fog a magyar kormány a fejleményekről – mondta Gál J. Zoltán kormányszóvivő a nemzetbiztonsági kabinet tegnapi ülése után. Egy újságírói kérdés ugyanis így szólt: az Egyesült Államok tájékoztatja-e előre a kormányt az esetleges harci cselekmények megindításáról?
A kabinet döntött a biztosítandó objektumok (közintézmények, stratégiai vállalatok) őrzésének megerősítéséről – jelentette be Gál J. Zoltán. Az elfogadott intézkedési tervet megkapták a megyei rendőr-főkapitányságok és a határőr-igazgatóságok is. Megerősítették a magyar határszakaszt, a taszári amerikai bázist és a konfliktusban érintett országok külképviseleteinek őrzését is. A konfliktustérség országaiból érkezőket fokozottan ellenőrzik.
A kormányszóvivő kifejtette: a kabinet és az ülésen részt vevő Medgyessy Péter miniszterelnök megállapította, hogy Magyarországot közvetlen veszély nem fenyegeti, magyar katonák nem fognak részt venni a háborúban. A szerepvállalásunk befejeződött a taszári bázis átengedésével, a légtérhasználat engedélyezésével és a Törökország megsegítésére hozott döntésekkel – mondta el Gál J. Zoltán.
A titkosszolgálatok készültségi szintje jelenleg magasabb, mint a békében szokásos: a helyzetelemző központok folyamatosan működnek, és megszakítás nélkül értékelik a kialakult helyzetet.
*
A háború esetleges kitörése a készültségi szintet is befolyásolja. Ha szükség lesz rá, hasonló intézkedéseket léptetnek életbe, mint a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után. A kormány és az illetékes hatóságok – köztük a titkosszolgálatok – mindent megtesznek majd azért, hogy Magyarország biztonságát a jövőben se fenyegesse semmi – fejtette ki a kormányszóvivő. Arra a kérdésre, miként értékelték, hogy a tagjelölteket nem invitálták az Európai Unió iraki helyzetet elemző csütörtöki találkozójára, Gál J. Zoltán azt válaszolta: péntekre viszont meghívást kaptak, és az sem kis jelentőségű esemény.
Orbán Viktor volt miniszterelnök szerint nem szabad szamárnak nézni az embereket: ha egy 1991-es biztonsági tanácsi határozatra hivatkozunk, akkor legalább el kellene valakinek magyaráznia, hogy miért éppen most, 2003-ban vált időszerűvé annak kikényszerítése. Az exkormányfő erről az Irakkal szembeni amerikai ultimátum, illetve a magyar légtér átengedése kapcsán nyilatkozott. Hozzátette: lehet, hogy jogilag tartható ez az álláspont, de az őszinteségtől igen messze eső érvelés. Utalt arra, hogy miközben Magyarország polgárainak 92 százaléka békepárti, a kormány a háború oldalára állt. Orbán Viktor példa nélkülinek nevezte, hogy a kormány a légtér átengedését az amerikai repülőgépeknek parlamenti felhatalmazás nélkül tette meg. Elképzelhetőnek tartja, hogy a Fidesz ebben az ügyben politikai vitanapot kezdeményez az Országgyűlésben. A politikus zűrzavarosnak nevezte a helyzetet. Mint mondta, nem tudni azt sem, hogy a kormány milyen formában döntött a légtér átengedéséről: kormányrendelet vagy kormányhatározat formájában.
Orbán Viktor megerősítette: Magyarországnak ENSZ BT-határozatra, az unió döntésére vagy NATO-határozatra lenne szüksége egy ilyen lépéshez. Úgy véli, nem lehet úgy szövetségesi kötelezettségről beszélni, hogy közben a szövetségesi kötelezettséget kifejező testület nem döntött a katonai akció támogatásáról. Ha nincs döntés, nincs szövetségesi kötelezettség – tette hozzá.
– Az exkormányfő a félelemkeltés pártján áll: olyan fényben igyekszik feltüntetni a magyar kormányt, mintha felajánlásával egyedül maradt volna a nemzetközi porondon – vélekedett Nyakó István, az MSZP szóvivője válaszközleményében.
Magyarország a konfliktus békés megoldásában érdekelt, az ENSZ határozatainak végrehajtásában és a közös és egységes álláspont kialakításában – mondta a nemzetbiztonsági kabinet ülése után Gál J. Zoltán. Felvetésünkre, miszerint nincs olyan ENSZ-határozat, hogy Szaddám Huszein mondjon le, azt a választ adta: a BT több határozata viszont előírja az iraki vezetésnek a tömegpusztító fegyverek leszerelését, aminek szerinte lassan tizenhárom éve nem tesznek eleget. Úgy vélte: nem szabad azon csodálkozni, hogy a türelem fogytán van. Ennek a türelemnek a határait jelölte ki George W. Bush – fogalmazott.
***
A kormányfő nem tájékoztatott
Medgyessy Péter miniszterelnök nem jelent meg az Országgyűlés külügyi bizottságának tegnapi ülésén, ahol az iraki helyzet kapcsán felvetődő kérdésekről adott volna tájékoztatást. Németh Zsolt, a testület fideszes elnöke megfutamodásként értékelte a kormányfő távolmaradását. Németh Zsolt tájékoztatása szerint a miniszterelnök két órával az ülés megkezdése előtt levelet juttatott el neki. Ebben jelezte, hogy a nemzetközi helyzetre tekintettel személyesen kíván részt venni a nemzetbiztonsági kabinet rendkívüli ülésén, amely egy időben volt a külügyi bizottság ülésével. Fazakas Szabolcs a szocialista frakció nevében visszautasította Németh Zsolt szavait, és kifejtette: a kormány dolga először a helyes intézkedés, aztán következik a tájékoztatás. A külügyi bizottság Eörsi Mátyás bizottsági alelnök (SZDSZ) ügyrendi javaslatát elfogadva úgy határozott: a testület elnöke levelet ír Medgyessy Péternek, amelyben sajnálatosnak nevezi, hogy a kormányfő nem jött el az ülésre, ugyanakkor arra kéri, még a Bush elnök által kiszabott, csütörtök hajnalban lejáró ultimátum lejárta előtt adjon tájékoztatást a bizottságnak.
Gál J. Zoltán kormányszóvivő tegnap esti tájékoztatása szerint a miniszterelnök a külügyi bizottság mai ülésén már részt kíván venni.