Viharok az informatikai jogalkotás körül

Egyetlen informatikai és hírközlési jogszabályt sem módosítottak azóta, amióta az új MSZP–SZDSZ-kormány hivatalba lépett. Annak ellenére nem történt semmi ezen a területen, hogy ez a szándék már a választási kampányban is többször elhangzott – nyilatkozta lapunknak Sík Zoltán volt informatikai kormánybiztos, aki ellen hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt indítottak eljárást. Sőt feljelentést tettek Papcsák Ferenc ügyvéd ellen is, aki közölte: az ellene megfogalmazott vádak alaptalanok, s ehhez az eljáráshoz a politikai megrendelésre dolgozó rendőrség elvtelenül asszisztál.

Sík Zoltán közölte: a jelenlegi hatalom kiemelt figyelmet szán az Orbán-kormány informatikai koncepciója bírálatának. Sőt leginkább azon dolgoznak, hogy koncepcionális eljárásokat indítanak, büntetőfeljelentéseket gyártatnak, épp úgy, mint az ötvenes évek idején.
Elmondta: a köztisztviselőknek és a pedagógusoknak biztosított számítógép-ellátási program vagy az In-Forrás Kht. vizsgálata szinte rögtön a kormányváltás után megkezdődött. Mindezeket a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) közpénzügyi államtitkársága egy nemzetközi auditorcéggel párhuzamosan végezte.
Sík Zoltán ismertette: az auditorcég 2003 januárjában nyerte el az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM), illetve a Hírközlési Felügyelet (HÍF) közös, nyolcszázmillió forint értékű megbízását, s ezért a pénzért a hírközlési törvény módosításának előkészítését kell elvégeznie három hónap alatt. Ugyanaz a nemzetközi auditorcég tehát, amely a pályázat elnyerését megelőzően behatóan tanulmányozta az Informatikai Kormánybiztosság (IKB) hasonló tevékenységét, elsősorban pénzügyi, gazdasági szempontból. A közpénzügyi államtitkárság feljelentést tett amiatt is, hogy az IKB – aminek átvilágításában ugyanaz az auditorcég vállalt meghatározó szerepet – nem ellenőrizte megfelelően a távközlési liberalizációhoz szükséges jogszabálycsomag elkészítését, az általuk felkért négy ügyvédi iroda pedig olyan munkákat számlázott ki, amelyeket nem végzett el – állítják. Ellenem pedig – fogalmazott – hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt tettek feljelentést.
Sík Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy az egységes hírközlési törvény megalkotása 2001 júniusában megtörtént, a MeH-en belül működő intézményeként pedig létrehozták az önálló IKB-t azzal a szándékkal, hogy a későbbiekben ebből a szervezetből alakuljon az Informatikai és Hírközlési Minisztérium. Így az informatikai kormánybiztosság kvázi államtitkárságnak felelt meg, önálló jogosítványokkal és feladatokkal. Továbbá a hírközlési törvény végrehajtási utasításai között felhatalmazást kapott a MeH-en keresztül a kormánybiztosság a szükséges miniszteri és kormányrendeletek megalkotására, a távközlés liberalizációjára. Mivel jogalkotási tevékenységről volt szó, először három ügyvédi irodát, utóbb még egy negyediket is megbízott az IKB. A közbeszerzési törvény egyébként teljességgel kizárja a jogi tanácsadást a közbeszerzésből, így teljesen jogszerű volt az eljárás. Ugyanakkor a keretszerződés nem kizárólagosan ezen jogszabályok előkészítésére szolgált, hanem az IKB feladatai között előírt egyéb jogszabály-előkészítő tanulmányok megírására, jogi tanácsadásra és iratszerkesztésre.
Kiemelte: a koncessziós szerződésekkel kapcsolatos jogi kérdések rendezésére pedig egy olyan amerikai ügyvédi irodát kért fel a hivatal, amely független volt, s nem képviselt egyetlen szolgáltatót sem a piacon. Sík Zoltán szólt arról, hogy 2001 júliusában megkezdődtek a tárgyalások az ügyvédekkel, ezt követően megkötötték a keretszerződéseket, amelyekben nem pontos összegeket, hanem keretszámokat adtak meg. Nemrégiben megjelent a sajtóban, hogy 550-550 millió forintot kapott két ügyvédi iroda, ám az összeg a valóságban ennél lényegesen kevesebb volt. Valamint az 550 millió forintos keret a későbbi, 2002-es teljes évre prognosztizált további munkákkal együtt értendő. A megbízott ügyvédek néhány szakértői irodát kértek fel a munkához szükséges háttéranyagok elkészítésére, s az ennek eredményeként létrejött több mint harminc jogszabály azóta hatályba is lépett.
Sík Zoltán végezetül elmondta: a jelenlegi kormányzat azzal is vádolta az előző vezetést, hogy jogászokat vont be ezen feladatok elkészítésébe, miközben ők maguk is ugyanezt teszik, mivel a nemzetközi auditorcég nevesített alvállalkozója szintén egy ügyvédi iroda. Sőt, egyes információk szerint, több olyan cég is alvállalkozóként dolgozik a mostani nemzetközi auditorcég megbízásában, amelyek az IKB által megbízott ügyvédi irodáknak is dolgoztak. E koncepciók kidolgozására három hónapot adott a jelenlegi kormányzat, bruttó nyolcszázmillió forintért. S az mindenki számára világos, hogy egy koncepció elkészítése töredéke annak a munkának, mint amit harminc jogszabály megalkotása jelent.
A szocialista kormánynak semmi sem drága ahhoz, hogy az elmúlt hetek korrupciós botrányairól elterelje a figyelmet. Ennek egyik fejleménye az ellenem megfogalmazott alaptalan rágalmak újbóli felemlegetése, amelyhez a politikai megrendelésre dolgozó rendőrség elvtelenül asszisztál – állt Papcsák Ferenc múlt heti közleményében. A kialakult helyzettel kapcsolatban lapunknak elmondta: sajnálatosnak tartja, hogy egy demokratikus jogállamban megtörténhet: egy olyan ügyet, amelyben már hónapokkal ezelőtt tisztázta magát, koncepciós céllal újra elővesznek.
Közölte: az Orbán-kormány idején több mint 36 jogszabályt, húsz háttértanulmányt alkottak meg a korábban megbízott ügyvédi irodák bruttó 766 millió forintért, az európai uniós irányelveknek is megfelelően, mindössze nyolc hónap alatt.
Sőt a hatalmon lévő MSZP– SZDSZ kormányzat azzal is vádolta az előző vezetést, hogy jogászokat vont be az informatikai és hírközlési jogszabályok elkészítésébe, miközben ők maguk is ugyanezt teszik. Ezen koncepciók kidolgozására három hónapot adott a jelenlegi kormányzat, bruttó nyolcszázmillió forintért. S az mindenki számára világos, hogy egy koncepció elkészítése töredéke annak a munkának, mint amit egy új jogszabály megalkotása jelent, azzal, hogy a feladat messze túlmutat egy rendelet megalkotásán, mivel a teljes magyar távközlés liberalizált jogi, gazdasági környezetét kellett megteremteni. Ez megtörtént – mondta.
Kiemelte: nagyon fontos volt a koncessziós szerződések rendezése, mert például a Deutsche Telekom (DT) bejelentette, hogy több milliárd forintos kártérítésre tart igényt a magyar államtól. Ebben a konkrét esetben elértük, hogy a DT elállt többmilliárdos követelésétől.
Papcsák Ferenc úgy véli, hogy a jogi szakértők a rájuk bízott munkákat elvégezték, ám az kétségtelen, hogy mára jó néhány jogszabály, rendelet megérett a változtatásra. Ilyen például az internet árszabályozása. Ugyanakkor az új kormányzat nem az elvárásoknak megfelelően foglalkozik olyan jogszabály-alkotási kötelezettségekkel és felhatalmazásokkal, mint például a fogyasztóvédelem vagy az egyetemes postai alappal kapcsolatos jogszabályok megalkotása. Ellenben koncepciókat gyártat, beruházásvázlatokat terveztet és kockázatelemzéseket készíttet. Az új vezetés ezzel a tevékenységével kívánja szakmai felkészületlenségét és miniszteriális bénultságát leplezni annál is inkább, mivel a hatalomátvétel óta saját hatáskörében egyetlen rendeletet sem készített, módosított. Hangsúlyozta: mivel semmiféle takargatnivalója nincs, hiszen a rábízott munkát bizonyíthatóan, tisztességgel és a legjobb tudása szerint elvégezte, a rendőrség pedig semmit nem tud ellene felhozni, bízik az igazságszolgáltatásban, s áll az eljárás elé. Valószínűnek tartja, hogy az elmúlt év végén a jelenleg hatalmon lévő kormányzat privatizációs elképzelései ellen tett nyilatkozatai váltották ki a hatalom gyakorlóiban azt az elhatározást, hogy eljárást indítsanak ellene és lejárassák. Ugyanakkor Papcsák fontosnak tartotta jelezni: az ellene megfogalmazott alaptalan rágalmak terjesztői ellen a szükséges jogi lépéseket meg fogja tenni.