A Szövetség valódi közéletet teremtene

A közéletet a társadalomban és nem felette kell művelni, a parlamenten kívüli politizálásnak is helye van – hangsúlyozták a Fidesz új elnökségének tagjai a tisztújító kongresszuson. Orbán Viktor elnök szerint a liberalizmust meghaladta az idő, Schmitt Pál a közlekedésben is érvényes jobbkéz-szabályra utalt, Pokorni Zoltán pedig arról szólt: a Szövetség olyan erő lesz, amely felveheti a versenyt az MSZP-vel.

Szövetségünk célja nem a győzelem, persze ez elől sem ugrunk félre, hanem a valódi közélet megteremtése – fogalmazott beszédében Orbán Viktor, akit elsöprő többséggel választott meg elnökének a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség. Hangsúlyozta: a közélet nem felettünk, hanem közöttünk van, ezt azoknak is meg kell érteniük, akik a politizálás színterét kizárólag a parlamentben képzelik el. Kijelentette: a liberalizmus mint szabadságharc már régen okafogyottá vált, eljárt felette az idő. – Most ahelyett, hogy diadalmasan örvendezne kétségtelen sikerén, immár lerombolt börtöne romjain lázadozik, s azt kiáltja: eresszük ki! – fogalmazott.
Bírálta a kormány tevékenységét, mert szerinte nem válságmenedzselésre, hanem világos programokra és építkezésre van szükség. Hangsúlyozta, hogy a létrehozott Szövetség magasabb nyugdíjakat, alacsonyabb gázárakat és magasabb fizetéseket biztosítana a polgároknak.
A Szövetség a polgári kormányzat négy évében gyökerezik, de a váratlan választási eredmény mozdított meg sok tíz-, százezer embert, akik egy év elteltével is úgy érzik: van közös ügyük, s a közügyeknek nem nézői, hanem alakítói kívánnak lenni – hangoztatta Pokorni Zoltán, a Fidesz új alelnöke. Kijelentette: az eltelt 13 évben egyetlen rendszerváltó pártnak sem adatott meg, hogy olyan társadalmi erőt állítson maga mögé, amely képes konkurálni azzal a bázissal, amelylyel az MSZP utódpártként a mai napig rendelkezik. Bírálta a kormány médiapolitikáját: „A szólás szabadsága nem mindenkit illet meg, igaz, egyeseknek ezért 13 millió forint plusz áfa jár.”
Schmitt Pál Közép-Európa egyik legizgalmasabb társadalmi szerveződésének nevezte a Szövetséget, amely – mint mondta – minőségileg és mennyiségileg is sokkal több, mint egy párt. Schmitt visszautasította a sajtóban több helyütt személyéhez fűzött „kirakati báb” jelzőt, hangsúlyozva: akkor jelentkezett a Fidesz soraiba, amikor az már nincs hatalmon. Schmitt Pál a politikai hitvallásáról úgy fogalmazott: azokban az útkereszteződésekben, ahol egyenrangú utak találkoznak és nincs tábla, ott az egész világon jobbkéz-szabály van.
Áder János frakcióvezető a Fidesz múltjáról szólva utalt arra: jó ok van a büszkeségre, hiszen sikerült egy nemzedéki szervezetből egy széles alapokon nyugvó néppártot építeni. A kormány EU-kampányát kritizálva megjegyezte: „vitéz üvegszemű Keller László feljelentésügyi államtitkár” semmi kivetnivalót nem talált abban, hogy fejenként háromezer forintot költöttek az állampolgárok népszavazástól való távoltartására, de magától értetődő bűnügyet lát a fejenként 100 forintba kerülő millenniumi tűzijátékban és a 41 forintos Millenniumi Országjáróban. Áder hangsúlyozta: a létrejött Szövetség egy és oszthatatlan, nem lehet régi és új Fideszre osztani, csak régi értékeit megőrizve léphet be a jövő kapuján.
Kövér László a Fidesz szempontjából az elmúlt 15 év egyik legnagyobb eredményének tartja, hogy a szervezet ma is létezik. Az országos választmány elnöke szerint a párt létezését annak köszönheti, hogy mindig kész volt változtatni. „A Fidesz latin szó: hit, hűség, bizalom. Őrizzétek meg annak, ami eddig volt. Bízzatok egymásban, legyetek hűségesek önmagunkhoz, s higgyünk abban, hogy ha megteszszük, ami rajtunk áll, akkor megsegít az, akinek ehhez egyedül hatalom van a kezében” – zárta beszédét Kövér László.
***
Tagfelvétel.
A Fidesz kongresszusa két tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül megerősítette az országos választmány elnökségének mintegy 750 új tag felvételéről szóló döntését. A Szövetség tagja lett mások mellett Gereben Ágnes történész, Hankiss Ágnes szociológus, a fideszes honatyák közül Kékkői Zoltán, Szentgyörgyvölgyi Péter és Turi-Kovács Béla, valamint családtagjaik. Gulyás Dénes operaénekes a kongresszuson kérte tagságát, csakúgy, mint Bánffy György színművész. A szövetségbe belépők nevében Jankovics Marcell filmrendező mondott köszöntőt. Kövér László választmányi elnök elmondta: a tagfelvétel a Fidesz azon elszántságát is jelzi, hogy a nyitás, a szövetség építése ne csak szavakban, hanem tettekben is megmutatkozzék.

Dávid Ibolya: Együttműködés és verseny
A mi pártjaink között nem húzódhat törésvonal. Nekünk ugyanis közös érdekünk, hogy együtt munkálkodásunk rendezett, kapcsolattartásunk folyamatos legyen – hangsúlyozta beszédében Dávid Ibolya, az MDF elnöke, aki meghívottként vett részt a Fidesz szombati kongresszusán. Hozzátette: a Magyar Demokrata Fórum igényli és természetesnek tartja az együttműködést a Fidesszel, ugyanakkor szükségesnek látja a nemes versenyt is. Megjegyezte azonban: „Nekünk nem abban kell versenyeznünk, hogy melyikünk tud a másiktól több tagot, szimpatizánst megszerezni, hanem bizalomra van szükségünk.” – Az MDF vallja, hogy a magyarság egészének sikere függ attól, miként tudjuk egymást kiegészíteni, s ezzel felerősíteni a keresztény konzervatív politika hívó szavát – jelentette ki a pártelnök.
Arról is szólt, hogy pártja az antalli örökségre épít. – Mérsékelt, jobbközép pártként vagyunk elkötelezettek, s ha kell, eltökéltek, ám nyitottak vagyunk a párbeszédre. Valljuk, hogy enélkül középen nem lehet azokat a szavazatokat maximalizálni, amelyek a jobboldali erők számára döntőek – fogalmazott. Megjegyezte: a baloldaltól sem vitatják el a nemzetért való tenni akarás szándékát. – Ezzel együtt meggyőződésünk, hogy a nemzet érdekét az szolgálja jobban, ha 2006-ban többen lesznek azok, akik egy konzervatív, nemzeti, keresztény Magyarország jövőjében látják hazánk boldogulását – tette hozzá.

Vendégszónokok a kongresszuson

A Fidesz leendő társszervezeteinek, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetségnek (MKDSZ), a Fidelitasnak és a Kisgazda Polgári Egyesületnek (KPE) a vezetői, illetve a határon túli magyar szervezetek meghívottjai is köszöntötték a tisztújító kongresszust.

Harrach Péter
az MKDSZ társelnöke a kijelentette: a Szövetség, amely itt megszületik, elsősorban az emberek szövetsége, azoké, akik képesek felismerni saját érdekeiket, de túl is tudnak nézni azokon, s a mainál jobb Magyarország képét látják. – Aki csak a saját politikai szervezetében gondolkodik, az a jobb jövőt teszi kockára – vélekedett. Hozzátette: a Szövetség sokszínű egység, de ez nem a normák sokszínűségét, az erkölcsi pluralizmus elfogadását jelenti. Hangsúlyozta, aki kereszténydemokrata, az egyszerre mérsékelt és radikális, a rendet és a szabadságot egyszerre képviseli.
Gyürk András
a Fidelitas elnöke jelezte, az általa vezetett szervezet is az új szövetség részévé kíván válni. Elmondta: most arra szövetkeznek, hogy „a bokázásnak legyen vége”, újra világos legyen, van nemzeti érdek bel- és külpolitikában egyaránt. – A jelenlegi miniszterelnöktől csupán annyi telik a különböző tárgyalásokon, hogy merészen felhúzza a bal bokáját a jobb térdére – fogalmazott.
Turi-Kovács Béla
a Kisgazda Polgári Egyesület nevében háláját fejezte ki a Fidesznek, amely szavai szerint a viharos időkben befogadta a kisgazdákat, és egyenlő társnak tekintette őket. Közölte: alig egy hét alatt több mint ezer kisgazda jelentette be csatlakozási szándékát a polgári szövetséghez.
Tőkés László
a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke a kedvezménytörvény tervezett módosítása ellen emelte fel szavát beszédében.
Bugár Béla
a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnöke fontosnak nevezte, hogy a Fidesz az a párt, amely megnyitotta az utat a valódi együttműködés irányába az anyaország és a határon túli magyar szervezetek között. Úgy vélekedett: a kisebbségi jogok kérdésében megegyezésre van szükség az unió tagállamai között, akár egy kisebbségi jogi karta formájában.
Markó Béla
a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke pártja és
a Fidesz között a nemzeti kérdés hasonló megközelítését emelte ki. Hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy a nemzeti egység a mindennapokban is érvényesüljön.
Kovács Miklós
a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke öncsonkításnak minősítette, ha Magyarország egy „brüsszeli telefon” után hajlandó „kiheréltetni” a kedvezménytörvényt.
Farkas Flórián
a Lungo Drom elnöke sorsszerűnek minősítette, hogy – mint mondta – a Fidesztől és a Lungo Dromtól is csak csalással, tisztességtelen eszközökkel tudták elvenni a győzelem lehetőségét.
Szűrös Mátyás
a történelmi Szociáldemokrata Párt elnöke azzal kezdte hozzászólását: sok kongreszszuson vett már részt, de a Fidesz mostani rendezvénye azon kevesek egyike, ahová örömmel érkezett. Az MSZP-t milliárdos gazdagok szocialista pártjának nevezte, amely szerinte átkeresztelkedési ceremóniával még a szociáldemokrata párt nevét is el akarja venni.

Sérült szabadságjogok
A kongresszus tiltakozik a rendőrség befolyásolása ellen
Tizenhárom esztendővel az első szabad választások után ma ismét napirenden van a polgári politikai szabadságjogok megsértése – tartalmazza az emberi jogok magyarországi helyzete kapcsán a kongresszus által is elfogadott határozat. Eszerint a szocialista–liberális kormány hatalomra kerülése óta újból rendszeressé vált Magyarországon a rendőrség pártpolitikai befolyásolása, a politikai viták büntetőjogi útra terelése, a pártpolitikai célzatú perek indítása, a polgárok és civil szervezetek szabad gyülekezési jogának korlátozása. A Fidesz úgy véli, a hatalmon lévő pártok nézeteivel ellentétes véleményt vallók megfélemlítése, az állami szférából való eltávolítása, a kormányt vagy annak tagjait bírálókkal szembeni „felségsértési perek” indítása, illetve a polgári nézeteket valló sajtóorgánumok ellehetetlenítésének gyakorlata, a velük szembeni állami reklámtilalom, s ezzel egyidejűleg az amúgy is nyomasztó túlsúlyban lévő kormánypárti sajtó állami finanszírozása is napi gyakorlat.
– Vannak, akik tüntethetnek törvénytelen célokért, s vannak, akiknek a törvényes célokért tervezett tüntetéseit a rendőrség betiltja – állapította meg a kongreszszus. Ma olyan belügyminisztere van Magyarországnak, aki a rendőrállamra emlékeztető módon segíti a rendőrség pártpolitikai befolyás alá kerülését, a polgári erőket támogatók hatósági megfélemlítését – olvasható a dokumentumban. A Fidesz tiltakozik az elszaporodott kormányzati visszaélések ellen is. Felhívják a polgárokat és a szervezeteket, akiket jogsérelem ért, hogy félelem nélkül, jogi úton érvényesítsék igazukat, és a visszaéléseket jelentsék be a Demokráciaközpontnál.

Változó alapszabály, új alapítólevél
A Fidesz XVII. kongresszusa két tartózkodással elfogadta a szövetség módosított alapszabályát. Eszerint nyolc tagozat jön létre, ezek vezetői pedig tagjai lesznek a Fidesz elnökségének. A jövőben lesz egy operatívabb ügyvezető országos elnökség, amelynek tagjai közé tartozik az elnökön kívül az országos választmány elnöke, a frakcióvezető, illetve a kongresszus által választott két alelnök. Az lehet tagja a Fidesznek, aki nem tagja más pártként bejegyzett szervezetnek, azonban az Európai Néppárt tagszervezetei tekintetében az országos választmány ettől eltérően rendelkezhet. Elfogadták a Fidesz alapítólevelét is, amely kimondja: „Szövetségünket a keresztény erkölcs, a szabadság, a rend és a természet törvényeinek tiszteletére építjük. Olyan közösség, amely a nemzet valamennyi polgára előtt nyitott, tartozzék társadalmunk bármely csoportjához vagy közösségéhez. Cél, hogy a kereszténydemokrácia, a szociális piacgazdaság hagyományait követve, az európai néppártok nagy családjához csatlakozva megteremtsük a magyar polgárok boldogulásának feltételeit, s erősítsük a nemzet együvé tartozását.”

Fricz Tamás:
A rendezvény kiemelt jelentőségű, hasonlóan a Fidesz 1988-as megalakulásához, illetve az 1995-ös kongresszushoz, mely a pártot a polgári oldalon helyezte el. A váltás jelentősége abban áll, hogy csak az előző referendum során kialakult szavazóbázissal nem lehet megnyerni a következő parlamenti választást, ezért a pártnak nyitnia kell a politikai centrum felé is. Néppártként szimpatikussá kell válnia azok számára, akik eddig nem, vagy csak pillanatnyi meggyőződésük okán szavaztak a polgári oldalra. Az uniós néppárttá válás egyenlő a centrum felé történő nyitással, és minden szavazópolgár számára hordoz üzenetet. Az átalakulás politikai stratégiaváltás, mely szövetséget teremthet a társadalom, a politikai szövetségesek és a párt között, de a választási győzelem kulcsa csak a centrum felé történő nyitás lehet.

Ágh Attila:
Semmi meglepő nem történt. Az előre bejelentett személyi és strukturális változásokat vitte végbe a párt nagy fegyelemmel. Azt még nem tudni, hogy a szövetséggé bővülés végbemegy-e, egyelőre csak néhány ismert közéleti személyiség jelezte belépési szándékát. Ugyanakkor a széles szövetségnek a Fidesztől jobbra van egy korlátja, a Jobbik párttá alakulása például a MIÉP-től szavazókat visz el. Az, hogy középről miként bővül a Fidesz tábora, attól függ, hogy a kettős párttagság hídján hányan kívánnak átkelni. Egy fél év múlva lehet megítélni azt is, hogy a korábbi vezetés háttérbe szorult tagjai összeszorított fogakkal vagy mosolyogva vonulnak vissza, illetve a meglévő álcázott konfliktusok – mint például ami Áder János és Orbán Viktor között van – a felszínre törnek-e.