Európai néppárt lehet a Fidesz

Megkezdődik a Fidesz néppárti átalakítása. A párt mai kongresszusán jelentős alapszabály-módosításról döntenek a küldöttek, és módosul az elnevezés is: párt helyett szövetség lesz. A tisztújításon elnökké választják Orbán Viktort, a két alelnök pedig Schmitt Pál és Pokorni Zoltán lesz. Várhatóan több százan lépnek be a Fideszbe, köztük a Kisgazda Polgári Egyesület tagjai, illetve neves közéleti személyiségek, sportolók is csatlakoznak.

Újabb fordulóponthoz érkezett a Fidesz története, ugyanis a párt a mai, XVII. kongresszusán – 15 éves fennállása óta harmadszor – meghatározó átalakulásra és egyben a nevének módosítására készül. A generációs jelleget az 1993-as kongresszuson szüntették meg, amikor eltörölték a párttagság 35 éves felső korhatárát. A második, mindmáig döntő fordulat 1995-ben következett be azzal, hogy a VII. kongresszus az addig önmagát csak liberálisként meghatározó Fideszt a „polgári jövő pártjaként” definiálta. Ekkor módosult először a név, és megszületett a Fidesz – Magyar Polgári Párt, amely hamarosan a jobboldal vezető erejévé vált.
A mai napon arról határoznak a kongresszusi küldöttek, hogy Fidesz – Magyar Polgári Szövetség néven európai léptékű, a német CDU-hoz hasonló néppárttá alakítsák a szervezetet. Ennek igénye a 2002-es választási vereségből levont tanulságok és a két forduló között – szinte egyik napról a másikra – létrejött tömegmozgalom láttán fogalmazódott meg a Fidesz különböző szintjein. Amikor Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök polgári körök alakítására szólította fel híveit, és Kövér László választmányi elnökkel együtt több nyilatkozatában is szorgalmazta a Fidesz szervezettségének, bázisának növelését, valamint a jobboldal egységesülését, már körvonalazódott egy uniópárt képe. Igaz, a mai alapszabály-módosítással, illetve a párt megnyitásával, a tagozatok létrehozásával egyelőre nem jön létre a teljes polgári, nemzeti oldalt magába foglaló szervezet, de részben teljesülnek az uniós elképzelések. Orbán Viktor az átalakulás lényegét magyarázva többször is kifejtette: a szövetség több lesz, mint párt, a hagyományos struktúráknál lazábbak a határvonalak, a tagozatokon keresztül a civil társadalom is bekapcsolódhat a Fidesz munkájába, a társszervezetek pedig egyfajta hidat képeznek a kereszténydemokrata (MKDSZ–KDNP), illetve a kisgazda tábor felé, leszámítva az FKGP-t, amely önálló úton kíván járni. Az MDF szervezetileg semmilyen módon nem kapcsolódik az unióhoz, ugyanakkor számos demokrata fórumos politikus tagja valamelyik polgári körnek, és jó néhányan jelezték belépési szándékukat is az új Fideszbe.
A kongresszus a tervek szerint elnökké választja Orbán Viktort, a két alelnök pedig Schmitt Pál és Pokorni Zoltán lesz. A küldöttek az új alapszabály mellett elfogadnak egy elvi nyilatkozatot is, amely összegzi a Fidesz által képviselt értékeket és azt a társadalomképet, amelynek eléréséért létrejön a szövetség. Várhatóan több száz új taggal bővül a Fidesz részben a kongresszuson, részben az azt követő napokban. A belépők között lesznek a Kisgazda Polgári Egyesület tagjai, illetve neves közéleti személyiségek és sportolók.
***
A Fidesz eddigi elnökei:
Orbán Viktor: 1993. IV. 18.–2000. I. 29.
Kövér László: 2000. I. 29.–2001. V. 6.
Pokorni Zoltán: 2001. V. 6.–2002. VII. 3.
Áder János ügyvezető alelnök:
2002. V. 11-től
(1993-ig nem volt elnöke a pártnak)