A zsidó állam az EU-ban?

Kovács László külügyminiszter is részt vett azon a jeruzsálemi találkozón, amelyen az Európai Unió bővítési folyamatának Izraelre gyakorolt hatásait elemezték. A tanácskozáson Izrael mint az unió nagy kereskedelmi partnere szerepelt, ám az elmúlt évek során többször felmerült, hogy Izrael is beadná az EU-hoz való csatlakozási kérelmét Brüsszelben.

Komolyan gondolja? – kérdezték tavaly decemberben magas rangú uniós tisztviselők izraeli kollégáiktól, mikor meghallották az akkori külügyminiszter, Benjamin Netanjahu – esetleges EU-csatlakozási kérelemről szóló – indítványát. Pedig 1994-ben az Európai Tanács még optimista nyilatkozatot tett. Ebben kifejtette, Izraelnek mint fejlett és gazdaságilag aktív országnak külön elbánásban kell részesülnie az Európai Unióval való kereskedelemben, s hozzátette, a kölcsönös gazdasági fejlődés elősegíti a palesztin területek fejlődését is. Egy évre rá az államszövetség és Izrael meg is kötötte a különleges státusról szóló megállapodást, ám ennél közelebb nem jutottak a tapogatózó tárgyalások. Az esetleges izraeli csatlakozás előtt törvénymódosításra lenne szükség az uniós joganyag átvételéhez, a gazdasági struktúra megváltoztatásához. A jelenlegi izraeli gazdaságot talpra kellene állítani, valamint a személyek és áruk szabad áramlását is biztosítani kellene, annak ellenére, hogy Izraelben a lakosságnak van egy „egyenlőbb” része. Emellett az EU valószínűleg nem nézné jó szemmel, hogy Izraelnek különleges szerződései vannak az Egyesült Államokkal hadiipari fejlesztések tekintetében.
Mindezen problémák azonban eltörpülnek az igazi gond, a harci cselekmények, az emberi jogok lábbal tiprása mellett. Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke az uniós csatlakozási szerződések új tagok általi aláírása után büszkén jelentette ki, az államszövetségen belül még soha nem volt háború. Izrael csatlakozásával ez a kijelentés megkérdőjeleződne, hiszen az európai fegyveres csoportok (IRA, ETA stb.) mellett megjelenne a maastrichti határokon belül a szinte befejezhetetlen háború, amely a határok nyitottsága miatt azonnal hátországként használhatná fel a kontinenst. Izrael ráadásul Ázsiában fekszik, s ha a zsidó állam tagja lehet az uniónak, a Maghreb-térség vagy Oroszország miért nem, tennék fel sokan a jogos kérdést. Az ilyen ideológiai és gyakorlati problémák miatt vélik úgy sokan, az unió jelenlegi és jövendő tagjai nem repesnének Izrael felvételekor. Bár Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök szerint Izraelnek európai kultúrája van, ráadásul az egyetlen demokrácia a Közel-Keleten – ezt azért nem osztja minden tagállam vezetése, és az európai országok lakossága sem.