Az óriások a piacnyitásra szavaznak

A világ hét ipari nagyhatalmának és Oroszország eviani csúcstalálkozóján (G8) a világgazdasági problémákon kívül jelentős diplomáciai eseményekre is sor került. A nagyhatalmak értekezletével egy időben tízezres tömeg szervezett „ellencsúcsot” a francia–svájci határon. A békés ellencsúcsot pár száz rendbontó zavarta meg.

A világ nyolc ipari országának vezetői tegnap kötelezettséget vállaltak arra, hogy a kereskedelmi liberalizációs tárgyalásokat a jövő év végéig lezárják, ám nem nyilvánítottak véleményt a tárgyalásokat hátráltató viták részleteiről. Az eviani csúcs vendéglátója, Franciaország tett közzé erről nyilatkozatot, ám Párizs ebben nem tért ki sem arra az amerikai panaszra, hogy az Európai Unió betiltotta a genetikailag módosított élelmiszerek behozatalát, sem arra a vitára, amely a mezőgazdasági termelőknek nyújtott amerikai és európai támogatások témájában bontakozott ki – jelentette az MTI.
A nyolcak közleményükben felhívást fogalmaztak meg a szegényebb országok számára kedvezőbb kereskedelmi feltételek kialakítására, ám nem utaltak arra a konkrét francia javaslatra, amely arra szólította volna fel a gazdag országokat, hogy az afrikai térségbe irányuló kivitelük exporttámogatását függesszék fel.
A nyolcak szeptemberben a mexikói Cancunban rendeznek miniszteri értekezletet, amelyen „meghoznak minden szükséges döntést” ahhoz, hogy teljesülhessenek a Dohában rögzített globális kereskedelmi liberalizációs célok – olvasható a közleményben, amelyben a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) tagországait felszólítják: további piacnyitással teremtsenek kedvezőbb piacrajutási feltételeket a WTO-tagországok, főként pedig a fejlődő országok számára. A dohai tárgyalássorozat március vége óta egy helyben topog, azóta, hogy a mezőgazdasági tárgyalások keretét képtelenek voltak meghatározni. A fő vitapont az amerikai farmereknek juttatott támogatás, illetve az a negyvenmilliárd eurós segítség, amit az EU fordít évente mezőgazdasági támogatásra, exportszubvencióra és a minimális árak garantálására. Elemzők ezek után kevés esélyt látnak az előrelépésre.
Nem szolgáltak újdonsággal a nyolcak a pénzügyi bűntettekkel, azokkal a számviteli csalásokkal kapcsolatban sem, amelyek számos országban komoly botrányokat okoztak. A nyolcak ugyan felhívást intéztek a vállalati botrányokat megelőzni hivatott, globálisan elfogadott könyvelési standardok elfogadására, ám közleményükben mindössze egy „megbízható piacgazdaság előmozdításáról” szóltak, a már ismert kezdeményezéseket megerősítve. Nincs utalás a közleményben a további esetleges könyvviteli, auditálási szigorításokra, a szakértők ilyenekre tehát az idén nem is számítanak. Az amerikai Enron Corp. összeomlásához vezető számviteli botrány, majd a Worldcom-visszaélés volt az első, amely a csúcstalálkozók szintjére emelte a vállalati működtetési szabályok kérdését.
Ami a világgazdasági konjunktúrát illeti, a nyolcak úgy ítélték meg, hogy egy erőteljesebb növekedés gazdaságszerkezeti reformokat feltételez. Tony Blair brit kormányfő szerint ezen elv elfogadásában egyetértenek az eurózónát alkotó országok. Megjegyezte, hogy a tárgyalóasztal körül ülőket általános derűlátás jellemezte, mivel Franciaország és Németország a gazdaság korszerűsítéséhez szükséges nyugdíj- és a jóléti rendszer reformjába kezdett.
A nyolc vezetőt erősen foglalkoztatták a valutakérdések azzal összefüggésben, hogy az év hátralévő részében reményeik szerint lendületet vesz a világgazdaság. Bush elnök a találkozón megjegyezte, hogy ő maga szeretné, ha a dollár erősebb lenne, de ennek eldöntése nem rajta, hanem Alan Greenspanen, a FED elnökén múlik – idézték az elnök szavait kanadai források. A japán külügyminiszter szóvivője ezt úgy értelmezte, hogy az Egyesült Államok „dollártámogató politikát fog folytatni” és ezt üdvözli Koizumi Dzsunicsiro japán kormányfő.
George Bush amerikai elnök tanácsokat kért Jacques Chirac francia államfőtől a közel-keleti kérdéskört illetően. Bush erről kettejük találkozójának kezdetén tett sajtónyilatkozatában beszélt. Chirac a maga részéről sikert kívánt Bushnak a közel-keleti tárgyalásaihoz, amelyek keretében az amerikai elnök elsőként arab csúcsvezetőkkel találkozik. Az amerikai elnök kijelentette: bízik abban, hogy sikerül előrelépni a közel-keleti béke megteremtését célzó folyamatban. George Bush leszögezte: kormánya és ő maga nem sajnálja az időt annak a „látomásnak” az elérésére, hogy a két állam (izraeli és palesztin) békében éljen egymás mellett.
Az eviani csúcstalálkozó alkalmából több tízezer ember gyűlt össze a francia–svájci határon, hogy tiltakozzon a globalizáció és az iraki háború ellen. A békét és a legszegényebb országok adósságának elengedését követelő tüntetőkhöz erőszakos fiatalok csatlakoztak – az önmagát Fekete Tömörülésnek nevező csoport néhány száz aktivistája –, akik a tömegből kiválva percek alatt jelentős pusztítást végeztek Lausanne-ban és Genfben. Ebben a két városban kilenc ember, köztük két rendőr megsebesült a hét végén. A rendőrség Lausanne-ban négyszáz, Bernben néhány tucat, Genfben pedig négy embert vett őrizetbe.
***
A G8-ak a sajtó tükrében

IL SOLE 24 ORE
Az olasz lap szerint George Bush a „legrámenősebb” vendég ezen a fórumon. Magányos rangerként eltökélten kíván tovább haladni az új világrend megteremtése felé, amelynek egyaránt része a furkósbot-politika és a „hűségeseknek” járó jutalmazás. Chirac ugyanakkor magányos lovagként próbál ellenállni Washington e törekvéseinek, amelyek az ENSZ alkonyát is jelentik.

LE FIGARO
A francia konzervatív sajtó vezető orgánuma rámutat: az ókori Rómához hasonlóan ma az USA-nak sincs ellenfele a világpolitika színpadán, Jacques Chiracnak azonban sikerült a másik világot felsorakoztatni George Bush amerikai elnökkel szemben a Genfi-tó francia partján.

LA STAMPA
Ha George Bush amerikai elnök ragaszkodna az Egyesült Államok jövőbeni teljes hegemóniájához, és továbbra is „jó és rossz tanulókra” osztaná fel szövetségeseit, azzal óhatatlanul akadályozná Európa egységesülési törekvéseit, és aligha javítaná a megromlott transzatlanti kapcsolatokat.

NEUE ZÜRCHER ZEITUNG
A karhatalommal való összecsapást keresők aránya olyan csekély, hogy továbbra sem tűnik indokoltnak a véleménynyilvánítási és gyülekezési szabadsághoz való alapvető jog megelőző jellegű felfüggesztése, noha ezt a G8-csúcs előtt Svájcban sokan követelték.

***
Csúcstörténet dióhéjban.
Az 1975-ös olajválság idején fogalmazódott meg Valéry Giscard d’Estaing francia elnök fejében a gondolat: szükség lenne a legfejlettebb ipari országok gazdaságpolitikájának egyeztetésére. Ebben az évben hatan tanácskoztak: az USA, Franciaország, Nagy-Britannia, az NSZK, Japán és Olaszország. 1976-ban Kanada csatlakozásával héttagúvá bővült a tömörülés. Az értekezleteken ettől az évtől az Európai Bizottság elnöke is jelen van. 1994-től Oroszország is részt vesz a csoport megbeszélésein, melyet 1997 óta nyolcaknak (G8) hívnak. Az 1993-as tokiói találkozón az Egyesült Államok, Japán, Kanada és az Európai Unió nagyarányú vámcsökkentésben állapodott meg. 1994-ben Nápolyban csatlakozott először a hetekhez teljes jogú tagként Borisz Jelcin orosz elnök. A kanadai Halifaxban 1995-ben a pénzügyi válságba került országok támogatása érdekében a különleges helyzetekre szolgáló nemzetközi hitelalap (GAB) huszonnyolcmilliárd dolláros alaptőkéjének megkétszerezésében állapodtak meg a résztvevők. 1996-ban a franciaországi Lyon volt a helyszín: a hetek és Oroszország vezetői megegyeztek abban, hogy a Nemzetközi Valutaalap az összes rendelkezésére álló erőforrást igénybe veheti a fejlődő országok megsegítése céljából. 1999-ben Kölnben tanácskoztak a nyolcak, ahol a hét vezető ipari ország elengedte a legszegényebb fejlődő országok adósságának 45 százalékát, mintegy hetvenmilliárd dollárt. 2001 júliusában Genovában heves globalizációellenes tüntetések kísérték a megbeszéléseket, melyek központjában a szegénység elleni küzdelem és a környezetvédelem állt. A kanadai Kananaskis nevű hegyi üdülőhelyen 2002 júniusában megrendezett 28. találkozón a vezető téma a közel-keleti politikai problémakör, a fekete-afrikai nyomor enyhítése és a terrorizmus elleni nemzetközi küzdelem volt.