Érdekegyeztetés: csak kommunikációs szinten

Kipukkadni látszik az MSZP ígérete, amit az érdekegyezetés helyreállítására tett, noha a szocialisták egyik legtöbbször hangoztatott kifogása az Orbán-kormány ellen annak „semmibevétele” volt. Az országos szintű megállapodásokban éppen hogy megjelennek a szakszervezeti vélemények, ám ágazati és helyi szinten szinte kizárólag az egyezetések elmulasztásáról beszélnek az érdekvédők. A kormány számos ígéretét nem tartja be, vagy attól jóval eltérő intézkedéseket hoz.

A választások során ígéretet tettünk a szociális párbeszéd, az érdekegyeztetés helyreállítására. Mint minden más ígéretünket, így ezt is megtartjuk – mondta tavaly júniusban Medgyessy Péter a szakszervezeti vezetőkkel folytatott megbeszélését követően. A miniszterelnök ekkor még azt ígérte, hogy az új Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) már nemcsak a szűken vett munkaügyi, hanem társadalmi, gazdasági kérdésekben – adó, járulékok, költségvetés – is kifejthetik álláspontjukat és megtehetik javaslataikat a szakszervezetek. Medgyessy bejelentette, hogy a korábban működtetett Gazdasági Tanács (GT) helyett létrehozzák a Gazdasági és Szociális Tanácsot (GSZT), ahol olyan nemzeti kérdésekről tárgyalnak majd, mint a most különösen aktuális egészségügy helyzete, vagy az egész életen át tartó tanulás lehetőségének megoldása. Az ígéret csak addig teljesült, hogy a kormány valóban megszüntette a GT-t, ahol jelen voltak a Magyarországon működő multinacionális cégek képviselői is, akik az OÉT-ban már nem kaptak helyet – a GSZT felállítása viszont a mai napig nem történt meg.
A nagy eufóriával beharangozott OÉT sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A szakszervezetek a 2003-as bértárgyalások során 8–8,5 százalékos reálbér-növekedést, valamint a minimálbér bruttó növelését követelték. A tárgyalások végére a kormány érvényesítette a szakszervezetek számára korábban elfogadhatatlan 4,5 százalékos reálkeresetet garantáló bérajánlatát, és nem nőtt a legkisebb bér bruttó összege sem. Nem teljesültek a szakszervezetek – a kormány ígéretén alapuló – azon javaslatai sem, hogy változzanak az adókulcsok, és az átlagjövedelmek kerüljenek ki a legmagasabb adózási sávból. Igaz, a Pénzügyminisztérium tervei szerint – egy év csúszással – jövőre ez megvalósulhat, bár a választási ígéretkehez képest még így is csekély mértékű az adócsökkentés. Az „érdekegyezetést” jól jellemzi, hogy a Magyarország jövője szempontjából meghatározó Nemzeti fejlesztési tervet – amelyen keresztül 2004 és 2006 között 1000–1500 milliárd forintnyi EU-forráshoz juthatunk – az OÉT aznapi ülésén látták először és fogadták el a szakszervezetek. A legfrissebb hírek szerint az OÉT munkajogi bizottságában a szociális partnerek megvétózták a jogalkotásról szóló törvény módosításának tervezetét. A kormány ugyanis úgy akarta az 1987 óta hatályos törvényt megváltoztatni, hogy eközben jogosítványokat von meg a társadalmi szervezetektől és az érdekképviseletektől. Noha Medgyessy Péter sokadik választási ígérete az volt, hogy a munkaadók és a szakszervezetek ellenőrizhetik a tb kétezermilliárdos költségvetését, a kormány nemrég elkészített koncepciójában – a szociális partnerek szerint – semmiféle valódi ellenőrzési jogot nem kínál a járulékfizetők képviselőinek.
Nem a várakozásnak megfelelően teljesültek a kormánynak az érdekegyeztetés megújítására tett ígéretei – fogalmazott a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének közelmúltban lezajlott országos választmányi ülésén Fehér József. Az elnök hangsúlyozta, hogy bár tavaly decemberben megalakult az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT), az utóbbi öt hónapban egyetlenegyszer sem ült össze. Tavaly decemberben az OKÉT ülésén a kormány ötpontos munkatervre tett javaslatot – az egységes közszolgálati kerettörvény, a bérfelzárkóztatás, a munkaidő-csökkentés, az önkormányzati reform és az érdekegyeztetési reform megvitatására –, amelyet a szakszervezetek a társadalombiztosítás felügyeletének megvitatásával egészítettek ki. – Noha a kormány és a szakszervezetek elfogadták a munkatervet, azokból a kormány eddig egyetlen pontot sem tartott be – jelentette ki Fehér József.
Mivel a katonákat hátrányosan érintené a huszonnégy órás őr- és ügyeleti szolgálatok után járó szabadnapok ellentételezés nélküli megszüntetése, a honvédszakszervezet arra kérte az országgyűlési képviselőket, hogy ne támogassák a hivatásos és szerződéses katonák jogállásáról szóló törvény vonatkozó módosításait. Az érdekvédők kifogásolják, hogy a törvényi járandóság megvonása a fegyveres testületek közül egyedül csak a katonákat sújtaná – akik ráadásul idén nem részesültek illetményemelésben –, így az ellentételezés nélküli munkaidőalap-növelés további keresetcsökkentéssel jár számukra. A szakszervezet szerint a tervezett lépés ellentétes a kormányprogramban foglaltakkal is, amely a ciklus végéig a munkaidő fokozatos csökkentését irányozza elő. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete azt sérelmezi, hogy a kormány nem bocsátotta egyeztetésre a pedagógusok túlóráiról szóló kormányrendelet tervezetét. Mivel már a parlament elé került a közoktatási törvény módosítása, a PDSZ szintén a parlamenti pártok és képviselők segítségét kérte. A szakszervezet úgy véli, hogy a mulasztással a kormány megsértette a jogalkotási törvény rendelkezéseit. A Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége pedig az új médiatörvény előkészítése miatt aggódik. Bár a szervezet egyetért egy új médiatörvény szükségességével, az általa ismert koncepciók alapján veszélyeztetve érezi a közszolgálatiság fenntarthatóságát, a közmédiák finanszírozásának és politikamentességének biztosítását. A szövetség azt követeli, hogy a törvény előkészítésében részt vehessenek saját szakértői is.