Helyben jár a gazdaság

A magyar gazdaság elmúlt egy évét a sodródás, helyben járás jellemezte: a növekedés megtorpant, romlanak az egyensúlyi mutatók és nő az államadósság – figyelmeztet Varga Mihály volt pénzügyminiszter. Májusban viszonylag alacsony, 8,3 milliárd forintos deficit keletkezett az államháztartásban, ám az öthavi hiány így is közelíti az egész évre tervezett mérték felét.

Helyben jár, sodródik a magyar gazdaság a kormányváltás óta eltelt időszakban: az állam aktív szereplőből passzív szemlélődővé vált – állapította meg tegnapi sajtótájékoztatóján Varga Mihály, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség frakcióvezetőhelyettese, volt pénzügyminiszter.
A politikus aggasztónak tartja a makromutatók alakulását: figyelmeztetett arra, hogy az államháztartási hiány növekszik, az államadósság húsz százalékkal bővült tíz hónap alatt, a gazdasági növekedés megtorpant – idén az első negyedévben hatéves mélypontra, 2,7 százalékra esett vissza –, egy év alatt harmincezerrel nőtt a munkanélküliek száma, és drasztikusan romlottak a külső egyensúlyi mutatók. Varga idézte a svájci IMD kutatóintézet idei elemzésének eredményét is: eszerint versenyképesség tekintetében Magyarország a húszmilliónál kevesebb lakosú országok rangsorában a tavalyi 18. helyről a 23.-ra csúszott vissza.
*
A volt pénzügyminiszter sokatmondó adatnak tartja, hogy hoszszú idő után először ismét több működő tőke hagyja el az országot, mint amennyi ide érkezik: a politikus szerint ez részben azzal magyarázható, hogy az itthoni bürokrácia és a korrupció a tőkebeáramlás útjában áll. Varga ezzel kapcsolatban utalt a Frankfurter Allgemeine Zeitung hétfőn megjelent írására, amely szerint Magyarországon „hanyagság, illetve az állami szervek alkalmatlansága figyelhető meg, és a szándékos zaklatás sem zárható ki”. A politikus idézte a bajor gazdasági minisztert is, aki arra figyelmeztetett: más országok hatóságaiban sokkal inkább meg lehet bízni a külföldi befektetőknek.

Varga Mihály keményen bírálta a kormányt, mert – a választási programban megfogalmazott ígéretek ellenére – leépítette a Széchenyi-tervet, az infrastrukturális fejlesztések lefékeződtek, és megnyirbálták a jól működő lakástámogatási rendszert.
A pénzügyi tárca új vezetése tevékenységének első évében a beígért adócsökkentéssel szemben áfakörbe sorolt egyes, addig oda nem tartozó tevékenységi köröket, emellett emelkedett a helyi adók és az illetékek mértéke is. Az eva bevezetése a politikus szerint nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: az új átalányadót a kilátásba helyezett egymillió vállalkozóval szemben mindössze hetvenezren vették igénybe. A választások óta eltelt időszakban megbomlott a monetáris és költségvetési politika közötti összhang, növekszik a folyó fizetési mérleg hiánya és az államháztartási deficit.

A politikus kemény kritikával illette a gazdasági tárca eddigi tevékenységét. Varga szerint az autópálya-építés leállt: annak ellenére, hogy a polgári kormány kész terveket hagyott utódjára, a gazdasági tárca az elmúlt év során hat-nyolc különböző elképzeléssel állt a közvélemény elé. A legutóbb, februárban elfogadott változat szerint 2007-ig 326 kilométernyi autópálya és 94 kilométernyi autóút készül el, ami Varga szerint a választási ígéretek évenkénti feleződését jelenti. (A kormányprogram 800 kilométernyi autópálya építését helyezte kilátásba, a legutóbbi előirányzat viszont összesen 420 kilométerről szól.) Az autópálya-építésekkel kapcsolatban a volt pénzügyminiszter hiányolta az átláthatóságot is: emlékeztetett rá, hogy a magyar pályázót kizárták a tenderből, illetve a külföldi cégek kartellbe tömörülésére utaló jelek is megfigyelhetők. Az idei költségvetésben az infrastruktúra-fejlesztés nem szerepel kiemelkedő helyen: 2003-ban autópálya- és elkerülőút-építésre mindössze 79,4 milliárd forint jut, emellett egy kilométernyi új szakaszt sem adnak át.
Varga Mihály szerint maga a kormányzat is kevés esélyt lát a magyar gazdaság fellendülésére: a képviselő idézte László Csaba pénzügyminisztert, aki szerint az exportfüggőség miatt a hazai növekedési ütem mindössze 1,5 százalékponttal haladhatja meg a német bővülés ütemét. Ezt a logikát követve – a 0,75 százalékra várt német bővülést figyelembe véve – idén a magyar gazdaság 2,25 százalékos növekedésével számolhatunk, ami jóval szerényebb a négy százalékban megjelölt kormányzati tervnél – mutatott rá Varga Mihály.

A Pénzügyminisztérium tegnap közölt, előzetes adatai szerint az államháztartás májusi egyenlege a vártnál jóval kedvezőbben, 8,3 milliárd forintos hiánnyal zárt: ám az első öt havi hiány így is közelíti az egész évre tervezett deficit felét.

Az államháztartás – helyi önkormányzatok nélkül számított – hiánya május végéig 408,7 milliárd forintot ért el, amely az éves előirányzat 49,1 százalékát teszi ki. A PM adatai szerint az államháztartás bevételei május végéig az előirányzat 40,4 százalékára teljesültek, a jóváhagyott kiadásoknak pedig 41,2 százalékát költötték el. Májusban az államháztartáson belül a központi költségvetés egyenlege 22,7 milliárd forintos többlettel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak egyenlege pedig 33,3 milliárd forintos hiánnyal zárt. Az elkülönített állami pénzalapok egyenlege 2,3 milliárd forintos többletet mutatott.

Tőkekivonás miatt gyengélkedik a forint?
Az utóbbi napokban megfigyelhető forintgyengülés tartós is maradhat, mivel a külföldiek érezhetően szabadulni akarnak magyarországi befektetéseiktől – írta piaci megfigyelőkre hivatkozva az MTI-Eco. Egyes vélekedések szerint Magyarországról nem várnak a piacot kedvezően befolyásoló híreket a külföldiek, és új befektetési terepet keresnek. Az MTI-nek nyilatkozó londoni befektetési elemzők szerint a vártnál hamarabb kamatot emelhet a Magyar Nemzeti Bank, ha a forint gyengüléséről kiderül, hogy nem egyszeri jelenség, hanem tartósnak bizonyul. Tegnap is ideges árfolyammozgás és nagy forgalom jellemezte a bankközi devizapiac kereskedését. A forint legmélyebb pontja 6,92 százalék volt a sáv erős oldalán, legerősebb pontja 8,29 százalékon volt. A külföldi befektetők továbbra is eladták a forintot, mert kedvezőtlen májusi államháztartási adatokra számítottak. A bankközi pénzpiacon tegnap fél négykor 8,14 százalékon állt a forint a sáv erős oldalán, egy bázisponttal erősebben, mint egy nappal korábban.