Rádióstüntetés a Kossuth téren

A Magyar Rádió munkatársai ma délután demonstrációt tartanak a Parlament előtti Kossuth-szobornál, mert a munka törvénykönyvének kényszervállalkozásokkal kapcsolatos szigorításai miatt elveszíthetik a fizetésük csaknem negyven százalékát.

Kondor Katalin, a Magyar Rádió elnöke lapunknak elmondta: a háttérben az intézmény anyagi ellehetetlenítése állhat, hiszen a szigorítások miatt a munkaadónak és a munkavállalónak öt évre visszamenőleg kell kifizetni az elmaradásaikat. Az előző évtizedben ugyanis a Magyar Rádiónál a rendkívül nyomott alapbérek állandó kiegészítőjévé vált a honorárium vagy a mozgóbér, amelyeket számlaadás ellenében vehettek fel a dolgozók. Ezt a gyakorlatot az utóbbi időben a munkaügyi ellenőrzés aggályosnak találta, ezért az MR Rt. vezetése megkezdte a kettős foglalkoztatás felszámolását.
*
A Magyar Rádió munkatársai demonstrációt tartanak ma délután a parlament előtt, mert úgy érzik, hogy a munka törvénykönyvének kényszervállalkozókat érintő változtatásai miatt a fizetésük közel negyven százalékát elveszíthetik.
2003 január elsejével megszüntették a nem szellemi tevékenység címén történő számlás és nem számlás honoráriumok kifizetését. A honoráriumokat azonban nem volt képes bruttósítani a társaság. Az ehhez szükséges fedezetet csak a műsorkészítési költségek terhére vagy úgy sem lenne képes kigazdálkodni az MR Rt., és ez akadályozza, illetve ellehetetleníti a közszolgálati feladatok ellátását – jelentette ki Kondor Katalin, aki szerint tőkeemeléssel kellene a kormánynak biztosítani a bruttósításhoz szükséges összeget a rádió számára.
Mint ismert, a hónap elején közös levélben fordult Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterhez a MÚOSZ és a Magyar Lapkiadók Egyesülete is. A szervezetek azt kérték, hogy halasszák el a munka törvénykönyvének módosítását, mert az különösen hátrányos helyzetbe hozza a nyomtatott és elektronikus sajtóban dolgozókat.
Az ügy előzménye, hogy 2002 őszén Kiss Péter, az akkori munkaügyi miniszter a MÚOSZ érdekvédelmi bizottságának vendégeként részletesen beszámolt a kényszer-, illetve színlelt vállalkozások felszámolását célzó törvénymódosításról, s egyszersmind együttműködést ajánlott az újságíróknak.
A miniszter megjegyezte, hogy az újságírók speciális helyzetéhez is illeszkedő köztes munkajogi státus, az úgynevezett önfoglalkoztatási forma bevezetése várható.
Az érdekvédelmi bizottság állásfoglalást fogalmazott meg a javaslattal kapcsolatosan, de a munka törvénykönyvének a 2003. évi XX. törvénnyel történt módosítása végül nem vette figyelembe az újságíró-szövetség képviselőinek szempontjait.
A MÚOSZ halasztó javaslata mellett a Magyar Rádió Rt. üzemi tanácsa is levelet fogalmazott meg az ügyben Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének. Mindkét testület azt szorgalmazta, hogy a törvényhozók függesszék fel a módosítás hatálybalépését, és a munkaügyi szigorítás csak a munkaügyi miniszter által korábban megígért önfoglalkoztatói státus elfogadásával egyidejűleg lépjen hatályba.