Több fővárosi és vidéki középiskola, illetve felsőfokú tanintézmény diákjai, hallgatói körében végzett közvélemény-kutatást a Humusz, hogy megtudja: milyen a fiatalok környezetvédelmi érzékenysége és fogyasztói szokása. Az 1100 fiatalt érintő kutatás kérdései gyakorlatilag azonosak voltak az 1996-ban ugyancsak ebben a körben elvégzett közvélemény-kutatással, ezáltal az elmúlt évek során bekövetkezett tudatváltozás bemutatására is alkalmassá váltak a Humusz adatai. A kérdezőbiztosok mind a két alkalommal inkább a lányokat kérdezték (2/3 nő, 1/3 férfi), hiszen a tapasztalatok szerint a háztartások mindennapi bevásárlásainak a döntő többségét a háziasszonyok végzik. A témában elkészült többi felmérés is azt támasztja alá, hogy a környezeti problémák iránt elsősorban a nők és a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők érdeklődnek.
A Humusz kérdezőbiztosai először a diákok értékrendje után érdeklődtek. A válaszokból kiderült: a legtöbb fiatal úgy vélte, hogy számára az ifjúság helyzete a legfontosabb, ezt a környezet állapota, a munkanélküliség problémája, majd a gazdasági helyzet, a belpolitikai események, a nyugdíjasok helyzete és az EU-csatlakozás problémái következtek a fontossági sorrendet tükröző listán. Összehasonlításul: az ifjúság helyzete 1996-ban is az élen volt, utána azonban más volt a sorrend: a gazdasági helyzet állt a második, a környezet állapota pedig a harmadik helyen.
Ezt követően a fiatalokat arról kérdezték, hogy véleményük szerint Magyarországon az ipari üzemek vagy a lakosság felelős-e inkább a környezetszennyezésért? A válaszokból kiderült: az 1996-os állapothoz képest nőtt a fiatalok környezet iránti felelősségtudata. Ezután a reklámok és a vásárlási szokások közötti összefüggést vizsgálták a Humusz szakemberei. Kiderült: a „reklámkerülők” aránya az elmúlt hat év alatt 26 százalékról 41 százalékra nőtt, miközben a „reklámfüggők” aránya 7 százalékkal csökkent. Az is kitűnt a válaszokból, hogy a vásárlói döntést meghatározó körülmények közül a terméknek a környezethez való viszonya szilárdan tartja a fontossági lista harmadik helyét.
A csomagolásokra vonatkozó kérdésnél a „praktikusság” kétszer annyi szavazatot kapott, mint a „tetszetősség”. A fiatalok tehát inkább az eszükkel, semmint a szemükkel vásárolnak. Az üdítőitalok csomagolásával foglalkozó kérdések feldolgozásából a Humusz szakemberei arra a következtetésre jutottak, hogy amelyik cég a környezet és a fogyasztó jogos elvárásaival szemben a saját anyagi érdekeit helyezi előtérbe, annak hosszú távon forgalomcsökkenéssel kell számolnia. Ennek azonban az is az egyik feltétele, hogy a betétes csomagolási rendszer továbbfejlődjön. Ennek a visszaszorulását egyébként a fiatalok az ipar és a kereskedelem magatartásával, valamint a fogyasztók elkényelmesedésével magyarázták. A Humusz szakértői az adatok alapján hangsúlyozzák: a fogyasztókban fokozottabban kell tudatosítani azt a tényt, hogy a csomagolóanyag költsége – akárcsak a reklámé – beépül a termék árába.
„Hajlandó lennél-e az általad termelt háztartási hulladékot rendszeresen külön gyűjteni?” – szól a következő kérdés, amelyre a válaszadók 50 százaléka „valószínűleg igen”, 29 százaléka pedig a „feltétlenül” feleletet adta. Ez azt jelzi, hogy a fiatalok túlnyomó többsége tisztában van a szelektív hulladékgyűjtés fontosságával. Az is kiderült a válaszokból, hogy a diákok többsége úgy gondolja: a közelben elhelyezett konténerek jelentik a rendszer működésének legfontosabb feltételét. A kényelmi szempontok után a legtöbben a differenciált szemétdíjrendszert tartották az alapkövetelménynek, majd az önkormányzatok és az intézmények példamutatását. Utolsó helyre a folyamatos szakmai információközlés igénye került. Az 1996-os felméréshez képest a sorrend ugyan nem változott, arányaiban azonban feltűnő a korábban magasan vezető kényelmi szempontok visszaszorulása, ezzel párhuzamosan pedig a tudatosságra utaló tényezők emelkedése.
A kérdőívek összesítésekor a Humusz szakemberei megállapították, hogy a vizsgált csoportok az általános értékrendjükkel, a reklámokhoz való kritikus hozzáállásukkal, a betétes rendszerhez történő kötődésükkel, a szelektív hulladékgyűjtés iránt mutatkozó hajlandóságukkal – legalábbis elméleti szinten – továbbra is jelentős környezetvédelmi érzékenységet mutatnak. Több kérdés eredménye viszont azt igazolta, hogy ez az elméleti felkészültség és hajlandóság a fogyasztói gyakorlatukban már nem jelentkezik. Ennek okát néhány esetben a kutatók be tudták azonosítani. Ilyen például a fiatalok életmódja, kényelmessége, illetve a reklámok agresszivitása, az ipar, valamint a kereskedelem álságos magatartása és az elmaradt jogi szabályozások.
vadászgépek
Amerika történelmi megállapodást kötött Izraellel
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!