Orbán a nemzeti érdekekről

Egy évvel az uniós csatlakozás előtt Magyarországon összefogásra van szükség, hogy megszorítások helyett a fejlesztések irányába mozduljon a gazdaság; az ország minden polgára nyertese kell legyen az integrációnak, és folytatódnia kell a határokon átívelő nemzeti újraegyesítésnek – mondta többezres tömeg előtt tegnap Tusnádfürdőn Orbán Viktor.

A szabadegyetem legnagyobb érdeklődéssel várt eseményére került sor tegnap délután, amikor Integráció és nemzeti érdek címmel tartott előadást Románia egykori elnöke, Emil Constantinescu, Orbán Viktor korábbi magyar kormányfő, Adrian Severin EBESZ-parlamenti elnök és Schöpflin György londoni egyetemi tanár. A beszélgetésre megtöbbszöröződött a tábor résztvevőinek száma, így a neves előadókat sok ezer ember tapsa köszöntötte.
A londoni politológus előadásában úgy vélte: az iraki háború óta tudjuk, hogy Európa megosztható, így az idei esztendő világpolitikailag fontosabb lehet, mint a kommunizmus 1989-es bukása. Schöpflin szerint a XXI. század legnagyobb kihívása az, hogy a nemzetállamok megtanuljanak szembenézni saját sokszínűségükkel. Emil Constantinescu korábbi román elnök szerint Románia sok tekintetben összeférhetetlen Európával: a gazdaság a nagyvállalatokra épül, nincs középosztály, a baloldali kormánynak a legnagyobb ellenzéke egy szalonképtelen, nacionalista szélsőbal, és az állami tévé-rádió a kormány sajtóirodájaként működik. A választások előtt alig egy évvel Romániában az emberek hetven százaléka egyetlen politikai pártban sem bízik, és a választópolgárok fele el sem menne szavazni.

Adrian Severin úgy véli, a román– magyar megbékélés érdekében mindkét oldalról gesztusokra és nagyvonalúságra, illetve a jobb múlt érdekében vívott harcok helyett egy jobb jövőért zajló közös erőfeszítésre van szükség.
A Fidesz elnöke helyzetelemzésében kifejtette: a csatlakozási szerződés konkrét szövegének ismeretében tudjuk, hogy a legborúlátóbb jóslatoknál is kisebb öszszegek érkeznek majd az unió fejlesztési alapjaiból, és ezekre is pályázni kell. Ha nem leszünk elég ügyesek, előfordulhat, hogy 2005-ben és 2006-ban több pénzt fizetünk be az unió kasszájába, mint amennyit pályázatok útján elnyerünk. Orbán szerint a magyar gazdaság a jelenlegi állapotában alkalmatlan az EU-integrációban rejlő lehetőségek kihasználására, mivel a csatlakozás ténye önmagában nem elég a gazdasági válság kezelésére. Megszorítással ugyan el lehet érni átmeneti költségvetési egyensúlyt, de adócsökkentés, állami részvétellel folyó infrastruktúra-fejlesztés és a hazai vállalkozások támogatása nélkül az ország a csatlakozás után vesztesekre és győztesekre szakadhat annak ellenére, hogy az unióhoz való tartozás árát mindannyian megfizettük. Nemzeti érdekvédő magatartásra van szükség, nem hajbókolásra, moszkovita reflexekre és mindenáron megfelelni akarásra: az ilyesfajta viselkedés húsbavágó, gazdasági következményekkel jár, például nem nálunk megvalósuló beruházásokban. A csatlakozás után nem közép-európai tartós együttműködésre, hanem ügyről ügyre megkötött kis koalíciókra van szükség, bátran, okosan és józanul képviselve a nemzeti érdekeket.
A nemzetnek a határokon átívelő újraegyesítéséről szólva kifejtette: vannak olyan országok, amelyek nem tudják tudomásul venni, hogy amikor területeket szereztek, azzal együtt emberek is jöttek, anyanyelvvel, kultúrával, hagyományokkal és nemzettudattal, amelyhez joguk van. A magyar nemzetnek nem az a problémája, hogy kicsi, hanem az, hogy csonka – újra kell kötözni a családok, nemzetrészek, gazdasági egységek között régen elszakadt szálakat. A jelenlegi budapesti ellenzék kész támogatni a kormányt a vajdasági magyarok számára biztosított, száz százalékig eurokonform kettős állampolgárság kérdésében. A hallgatóság soraiból érkező kérdésre (miben különbözik majd a címertelenített magyarigazolvány a villamosbérlettől) a politikus arra biztatta a közönséget, hogy mindenki váltsa ki azt minél hamarabb, mert „nincs messze az az idő, amikor a Kárpát-medence legértékesebb dokumentuma lesz”. Ugyancsak hallgatói kérdésre elmondta, Magyarország nem teheti meg, hogy ne vegyen részt Románia EU-csatlakozási tárgyalásaiban, hiszen az újonnan érkezőnek nem Brüsszellel, hanem minden egyes tagállammal kell tárgyalnia.