A szövetség adatai szerint idén 1,1 millió hektáron 3-3,2 millió tonna búza termett, az áthúzódó készlet pedig 250 ezer tonna volt. Az ország teljes éves szükséglete 2,8 millió tonna, így Lakatos Zoltán számításai szerint mintegy négyszázezer tonna exportárualap áll összesen rendelkezésre, amiből a környező országokban mutatkozó hiány miatt mintegy kétszázezer tonnát már ki is vittek. A legnagyobb felvevőpiacnak Románia és Ukrajna mutatkozik, de ott állnak a határokon sorban a bosnyák és szerb kamionok is. A nagy kereslet szokatlanul jövedelmezővé tette a búzaexportot, így néhány nappal ezelőtt a tonnánként kettőezer forintos exporttámogatást a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) eltörölte.
Az intézkedés azonban kissé megkésett: a támogatással is ösztönzött exportláz teljesen kisöpörte a magtárakat. A külföldi cégek és hazai exportőrök most harmincezer forintot kínálnak a kenyérgabonáért, ám még ezen az áron sem feltétlenül jut áruhoz az, aki csak most jelentkezik a piacon. Az export által felhajtott magas ár valószínűleg éreztetni fogja hatását a liszt árában is: Lakatos Zoltán információi szerint a legtöbb malom augusztusban egy húsz százalék körüli áremelésre készül, amit aztán szeptemberben egy újabb emelés követhet. A búza ára ugyanis a tavalyihoz képest 25-30 százalékkal emelkedett, s ennek hatása tovább gyűrűzik. A Gabonaszövetség elnöke szerint a lisztáremelés lakosonként mindössze 80-100 forint pluszterhet jelent majd, ugyanis a lisztár jelenleg alacsony az energiahordozók és az egyéb járulékos költségek mellett kevés súlya van a kenyér fogyasztói árának kialakításában.
Simon György, a Romániában jelentős malomipari érdekeltséggel rendelkező Szabolcs Gabona Rt. vezérigazgatója úgy látja, a keleti szomszéd búzaigénye valóban nagy, mert a termés igen rossz volt, ám a keresletet több tényező is korlátozza. Az egyik az, hogy a román malmok nem rendelkeznek elegendő forrással az éves szükséglet felvásárlásához, így nem ritka, hogy a húszezer tonnás lekötésből egy-egy malom csak ötezret tud megvásárolni, mert többre nincs pénze. A gabonahiány egyébként valószínűleg ott is kenyérár-emelkedéshez fog vezetni, a malmok és a pékségek ugyanis nem tudják tovább finanszírozni azt a veszteséget, amit a 60-70 forintnak megfelelő kenyérár jelent számukra. Az augusztus elsejei hatállyal eltörölt importvám hatásáról szólva Simon György úgy vélekedett, nem tudni, mennyi felesleg lesz addig az országban és mennyire lesz érzékelhető a vámcsökkentés pozitív hatása az árakban. Az ukrán keresletről a vezérigazgató elmondta, a húszszázalékos importvám eltörlése egyelőre nem különösebben érezteti hatását, mert Ukrajnában alacsonyabbak az árak, mint Magyarországon – a hazai 115-120 eurós tonnánkénti árral szemben Ukrajnában 100 euróért is lehet búzát vásárolni, és a kenyérgabona-hiányról szóló híresztelésekkel ellentétben mintegy egymillió tonnányi tartalék van még északkeleti szomszédunk raktáraiban.
Egészen más tapasztalatokról számolt be Fazekas Gyula, a debreceni Gémes Kft. vezetője. Ők úgy tapasztalják, gyakorlatilag sehol nincs árualap: az ukránok és románok is erőteljesen keresik a búzát, de termelőtől gyakorlatilag már nem lehet felvásárolni. Ugyanakkor a kisebb kereskedők óvatosak, tartanak attól, hogy a kormányzat a hazai búzahiány megakadályozása érdekében exportstopot vezet be, és akkor nem tudnak mit kezdeni a drága áron bekészletezett búzával. Szabó Béla, a Remete ’96 Kft. ügyvezetője elmondta: évek óta exportálnak Romániába, erdélyi részre szállítanak, Szatmárban 13 kismalmot szolgálnak ki. Ők tudnak búzát felvásárolni harmincezer forint plusz áfás egységáron. Havi ezer tonnát szállítanak Romániába, így egy esetleges exportstop a drága felvásárlási ár mellett igen keményen érintené őket. Mivel termelői csoportot hoztak létre, főleg a saját tagjaiktól vásárolnak búzát. Szabó Béla az idei gabonamérlegről viszont úgy vélekedik, mindenképpen pozitív lesz, mert 0,5-1 millió tonnányi felesleg mindenképpen keletkezik az állattenyésztés kedvezőtlen helyzete miatt. A baromfiágazat egy éve, a sertéságazat fél éve veszteséges, így Szabó Béla szerint nem kell attól tartani, hogy a takarmányszükséglet kiszívja a piacról a többletbúzát.
***
Tovább tárgyalnak az aszálykárokról.
Várhatólag augusztus első hetében ül össze az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága az ellenzék kezdeményezésére az aszálykárok kapcsán – közölte tegnap Magda Sándor, a testület szocialista elnöke. Magda Sándor kijelentette: a szocialista képviselőcsoportban, illetve az MSZP agrártagozatában senki sincs, aki kétségbe vonná azt, hogy az aszálykárok mértéke elérheti a százmilliárd forintot. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kárenyhítés mértékét e területen befolyásolja a magyar gazdaság jelenlegi állapota és a költségvetés teherbíró képessége. Mindenképpen reális, hogy a közvetlen, vissza nem térítendő kárenyhítésre a kormányzat a jelenlegi helyzetben csak tízmilliárd forintot tud fordítani, a jó szándékot azonban jelzi, hogy további ötvenmilliárd forintos hitelkeretet biztosít a gazdák számára káraik részbeni kompenzálására. Glattfelder Béla, a bizottság alelnöke lapunknak elmondta: a rendkívüli ülés összehívását azért kezdeményezték, mert a kormány nem a bizottság szocialista tagjainak javaslatát fogadta el, hanem annál kevesebb összeget. Emlékeztetett rá, hogy a szocialista honatyák tíz helyett tizenötmilliárdos állami támogatást, ötven- helyett hatvanmilliárdos hitelt, és a három hektár alatti aszálykárt szenvedett gazdáknak hektáronként húszezer forintos támogatást javasoltak. Látható, hogy a kormány a szocialista elképzeléseket csak „csökkentett formában” valósította meg, a legutolsó javaslatot pedig teljesen elvetette – mondta Glattfelder Béla, hozzátéve: a rendkívüli ülésen azt szeretnék elérni, hogy a bizottság szavazza meg az eredeti szocialista javaslatot. (N. O.)
origo.hu
Újabb osztrák útzár lehetetleníti el a magyar ingázókat
