Túlságosan drágán működik az állam

Több száz milliárdos állami kiadáslefaragást és az adóterhek csökkentését javasolja a kormánynak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK). A versenyképesség visszaszerzése érdekében szükségesnek tartják a társasági adó, az iparűzési adó, az áfakulcs és az egészségügyi hozzájárulás csökkentését.

Csökkenteni kell körülbelül 200-300 milliárd forinttal az állami költségvetés kiadásait, s minimum ugyanennyivel az adóterheket a versenyképesség visszaállítása érdekében – jelentette ki tegnap Parragh László, az MKIK elnöke. Hozzátette: a befektetők bizalmának visszatéréséhez a gazdaságpolitika és a monetáris politika hitelének helyreállítása szükséges. A gazdaság problémái még kezelhetők, ám ehhez beavatkozásokra van szükség.
Az MKIK által a kormány számára készített javaslat szerint racionalizálni kell a költségvetési szféra kiadásait. Parragh László megjegyezte, hogy a csatlakozó országok között hazánk GDP-arányos költségvetési kiadása az egyik legmagasabb. Állítását alátámasztva ismertette: amíg Magyarországon ez a mutató 48,1 százalék, addig például a lengyeleknél 43,1 százalék, a litvánoknál 31,1 százalék, s egyedül csak Csehországban magasabb, ott 48,2 százalék.

Parragh kiemelte: a költségcsökkentés egyik lépése lehetne az állami szférában alkalmazottak számának 50-70 ezer fővel való csökkentése, amivel 120-170 milliárd forintot lehetne megtakarítani. A lépést az is alátámasztja, hogy amíg a tízmilliós Magyarországon e szektorban foglalkoztatottak száma 791 ezer, addig az azonos lélekszámú Görögországban csak 271 ezer, a 16 milliós Hollandiában 828 ezer, a nyolcmilliós Ausztriában 441 ezer fő. Ráadásul hazánkban önjáró mechanizmusban bővül számuk – tette hozzá az elnök, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy a versenyszférában dolgozók átlagbére 119 ezer forint, amivel az elmarad – a világban máshol nem tapasztalható módon – az állami alkalmazottak 151 ezer forintjától.

Parragh szerint azért fontos az adócsökkentésben a 200-300 milliárdos szintet elérni, mert ennél alacsonyabb mértékű csökkentést a vállalkozók meg sem éreznek. Az elnök szerint a társasági adó kulcsát a jelenlegi 18 százalékról 3-6 százalékponttal kellene mérsékelni, sőt – az ír példa alapján – elképzelhetőnek tartana tíz százalékpontos mérséklést is.
A vállalkozások, a versenyképesség és az ország érdekeit szolgálná, ha a következő években felére mérsékelnék az iparűzési adó mértékét – mondta az elnök, majd emlékeztetett rá, hogy a feszített önkormányzati finanszírozás miatt a helyhatóságok jelenleg rákényszerülnek a legmagasabb kulcs alkalmazására. Az MKIK szerint a jövő évtől szükség lenne az egészségügyi hozzájárulás eltörlésére, vagy legalább felére mérséklésére. Az áfakulcs esetében pedig öt százalékpontos csökkentést tartanának indokoltnak.

A kamarai javaslat szerint a fejlesztési tartalék képzésénél meg kellene emelni a százalékos mértéket, s választhatóvá tenni, hogy az adómentes fejlesztés összegét a százalékos kulcs vagy az abszolút összeg alapján határozza meg a vállalkozás. Parragh külön kitért a fuvarozókra, s megjegyezte: lehetővé kell tenni, hogy az autópályát használó fuvarozók visszaigényelhessék az üzemanyag jövedéki adójának egy részét.

Demján szerint vészhelyzet van
A versenyképesség csökkenése miatt a magyar gazdaság vészhelyzetben van, ami azonnali állami beavatkozást tesz szükségessé, s nem elégségesek a látszatintézkedések – mondta Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) ügyvezető elnöke a Népszabadság tegnapi számában. Demján szerint a drága állam túl nagy terhet ró a dolgozókra és a munkaadókra. Az idei évben eddig beérkező tőke nagyságát pedig afrikai szintűnek nevezte. (Cs. A.)