Ahol égetett a terrorizmus tüze

A terrornak nincs neme, nincs vallása – jelentette ki lapunknak adott interjújában Saleh bin Abdullah bin Homed, a szaúd-arábiai súra tanács – amely a helyi parlament szerepét tölti be – elnöke. A politikus tegnap Budapesten találkozott Mádl Ferenc köztársasági elnökkel, Medgyessy Péter kormányfővel és Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével is.

2003. 09. 22. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Három év telt el Orbán Viktor miniszterelnök szaúd-arábiai látogatása óta. Mi történt azóta a kétoldalú kapcsolatokban?
– Mint tudjuk, a királyság budapesti nagykövetsége 2001-ben nyílt meg, és azóta a bilaterális kapcsolatok fokozottan fejlődtek. A királyság tanácskozó testülete és a magyar parlament tagjai kölcsönös látogatásokat tettek Magyarországon, illetve a királyságban. Az említett látogatások egyik eredménye az, hogy magyar barátaink teljesen meggyőződtek annak fontosságáról, hogy a Szaúd-arábiai Királyság csatlakozzon az Interparlamentáris Unióhoz. A jelenlegi látogatásom alkalom arra, hogy kifejezhessem a Szaúdi Tanácskozó Testület köszönetét és nagyrabecsülését a magyar államnak és parlamentnek e csatlakozást támogató álláspontjáért, amelyet a viták során tanúsított, mely tanácskozások „Allahnak köszönhetően” azzal zárultak, hogy az Interparlamentáris Unió egyhangúlag elfogadta a királyság csatlakozását. A gazdaság területén is előrelépésről számolhatok be. Több közös programot indítottunk be, például egy szaúdi üzletemberekből álló küldöttség látogatott 2003 márciusában Magyarországra, és ez kiváló alkalom volt a két fél számára arra, hogy feltérképezzék a másik országban rejlő lehetőségeket.
– Ön milyen esélyt lát a kétoldalú befektetések fejlesztésére?
– A Szaúd-arábiai Királyság a legnagyobb szabad gazdasági piac a Közel-Keleten, ráadásul a világ legnagyobb olajtartalékával rendelkezik, s számos természeti erőforrással is. A Szaúd-arábiai Királyság a 25. helyet foglalja el a nemzetközi kereskedelmi forgalom nagyságában. A szaúdi kormány 12 százalékról öt százalékra csökkentette a vámilletéket. Ebből kitűnik, hogy Szaúd-Arábia befektetési szektora ösztönöz minden országot, beleértve Magyarországot is, hogy lépjen be erre a területre. Tudjuk, hogy Magyarország 2004-ben az Európai Unió tagja lesz, és tudjuk azt is, hogy a gazdasági környezet pozitív lépéseket tesz a többi európai uniós állam gazdaságával való lépéstartás érdekében. Véleményem szerint Magyarország földrajzi elhelyezkedése – mint hídfőállás vagy stratégiai bejárat – nagy fontosságot kölcsönöz neki. Ez pedig új lendületet adhat a két ország kapcsolatainak.
– Szaúd-Arábiának kiemelt a szerepe a közel-keleti stratégiai rendezésben. Hogyan tud hozzájárulni a stabilitás kialakulásához, főleg Irak és az izraeli viszály kérdésében?
– Hazám nagy érdeklődést mutat az iraki helyzet iránt, és egy virágzó jövő kialakulásában érdekelt, amelyben az integráció, a függetlenség és a szuverenitás uralkodik. A királyság ragaszkodik a 4. genfi egyezmény azon határozatához, amely kötelezi a megszálló erőket a biztonság és a stabilitás fenntartására, beleértve a polgári szabadságjogokat és egyéb jogokat, valamint a kulturális örökséget az iraki nép számára. A konvenció ezen része kötelezi Amerikát, hogy vállaljon kötelezettséget az Irakból történő kivonulásra, megteremtve ezzel a lehetőséget, hogy az iraki nép szabadon dönthessen a saját sorsa felett. Ezért pozitív lépésnek tartjuk az ideiglenes kormányzó tanács megalakulását Irakban. A királyság üdvözli azt az elképzelést, amely aktívabb szerepet szánna az ENSZ-nek, és kifejezte készségét, hogy támogatna minden olyan erőfeszítést, amely elfogadható körülményeket teremt Irakban. Ami a palesztin kérdést illeti, amit Izrael elkövet e néppel szemben, rombolással, pusztítással, gyilkolással, körülzárással, bombázással, csak bizonyítéka az izraeli makacsságnak, és annak, hogy felrúgja és figyelmen kívül hagyja a nemzetközi megállapodásokat. A terror, amelyet nap mint nap a védtelen, jogaiért harcoló nép ellen gyakorol, olyan veszélyt jelent, amely akadályozza az emberiség óhaját képező igazságos béke megteremtését. A királyság határozottan elítéli Izrael manőverezéseit és időhúzását, amit az útiterv irányában tanúsít. Ezért kéri a nemzetközi közösséget, hogy gyakoroljon nyomást Izraelre az útiterv végrehajtása érdekében, amely a teljes és igazságos békéhez vezethet a Közép-Keleten.
– Az egész arab világ által elfogadott, az izraeli–palesztin rendezésre kidolgozott szaúdi béketerv a nemzetközi közösség számára örömteli esemény volt, egy ideje azonban semmit sem hallani róla. Tervezik-e újabb békeegyezmény kidolgozását?
– A királyság ebben a vonatkozásban támogatott minden olyan kezdeményezést, amely a békefolyamat újraélesztéséhez vezethet, beleértve az útitervet is. Sikerült a többi testvéri arab országgal együtt a bejrúti csúcskonferencián elfogadtatni az arab békekezdeményezést, amely hivatkozási alapja az útitervnek.
– Irakban az ENSZ-központ felrobbantásakor felmerült, hogy szaúdiak is részt vehettek a cselekményben. Elképzelhető, hogy országának egyes állampolgárai kapcsolatban állnak terrorszervezetekkel?
– Semmi közük a szaúdiaknak az ENSZ iraki székhelyének felrobbantásához, ez csak a médiaeszközök rágalomhadjáratának terméke, ugyanis a terrornak nincs se neme, se vallása. A királyság az elsők között volt, amelyet megégetett a terror tüze. A bűncselekmény, akárki követi el, bűncselekmény marad, és ezért csak az elkövetőjét lehet felelősségre vonni. A királyság elítél és üldöz minden ilyen terrorcselekményt, bárhonnan is származzon.
– Az elmúlt években sokszor úgy tűnt, Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok között nem felhőtlen a viszony. Lehetségesnek tartja, hogy a két ország kapcsolata meglazul?
– Nem hiszem, hogy ez megtörténne, hiszen a több mint hatvan évre visszatekintő kapcsolatunk minden téren megalapozott. Ám megjegyezném, hogy a nyugati és különösképpen az amerikai médiaeszközök minden tényt nélkülöző rágalomhadjáratot folytatnak a királyság ellen. Meggyőződésünk, hogy vannak olyan körök, amelyek táplálják ezt az irányvonalat, és hisszük, hogy hasznot húznak Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok légkörének romlásából. Pedig nem az Egyesült Államok az egyetlen ország, amely célpontja és ellensége is egyben a terrorizmusnak. A Szaúd-arábiai Királyság is áldozattá vált, és háborút is hirdetett ellene. Mindnyájan ismerjük a 2003. május 12-i, rijádi merényleteket. Vajon ez nem terrorizmus? Mindenki tudja, hogy milyen lépéseket tett a Szaúd-arábiai Királyság a terrorizmus elleni háborúban, s a két országot olyan érdekek fűzik össze, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.