Csak a bérek reálértékének megőrzésére tud kötelezettséget vállalni jövőre a kormány. De mint minden ígéretünket, ezt is betartjuk – jelentette ki a közszféra munkavállalóit tömörítő Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) májusi kongresszusán Medgyessy Péter. A miniszterelnököt a kormányprogramban és a harmincöt szakszervezettel kötött megállapodásban vállalt ígéretei miatt november elején kérdőre vonja nagygyűlésén az MSZOSZ.
A pedagógus-szakszervezetek is elégedetlenek a jövő évi költségvetés oktatásra vonatkozó fejezeteivel; ha az erről folytatott egyeztetések sikertelenek, akciókra is készen állnak.
– A kormány jövőre vonatkozó bruttó hatszázalékos béremelési ajánlata nem garantálja a bérek reálértékének megőrzését – mondta lapunknak Szabó Endre. A SZEF elnöke szerint ráadásul a költségvetés tervezetében még ennek a bérfejlesztésnek sincs meg a teljes fedezete. Erre utal, hogy a költségvetés általános indoklásában ez olvasható: „A költségvetési szférában a bérnövekedést nagyobb részben az ésszerű létszámgazdálkodás alapozhatja meg.”
Szabó Endre határozottan visszautasította a kormány „béremelés vagy munkahely” jellegű ajánlatát. Hangsúlyozta, hogy a kormányzat normatív támogatása nélkül a bérköltségeket csak az intézmények összevonásával, megszüntetésével és elbocsátásokkal tudnák kigazdálkodni az önkormányzatok.
Szabó szerint mindez olyan méltatlan helyzetet teremt, hogy a jövőre magasabb bért követelő pedagógus például saját vagy kollégája állását veszélyezteti.
A létszámleépítéssel kigazdálkodott béremelésre sem lát lehetőséget a soproni Szent Orsolya Gimnázium és Általános Iskola igazgatója. Horváth József kijelentette, a béremelés nem mehet a minőség rovására, és nem járhat elbocsátásokkal, hiszen így is magas óraszámban tanítanak a pedagógusok.
Nem számol a létszámcsökkentés lehetőségével Smrcz Ervin, a fővárosi Heim Pál Gyermekkórház főigazgatója sem. Mint mondta, a dolgozói létszámot már korábban a biztonságos működéshez szükséges minimális szintre csökkentették. Ha az egészségbiztosító nem emeli a teljesítményarányos rendszerben juttatott finanszírozást, akkor egy fillér béremelést sem tudunk biztosítani a dolgozóknak – mondta Smrcz. A helyzetet tovább súlyosbíthatja, ha a jövő évi áfaemelések fedezetét is kompenzáció nélkül kell kigazdálkodnunk – tette hozzá.
Enczmann László, Solymár polgármestere is egyértelművé tette, hogy a juttatások különbözetét az intézmények képtelenek kigazdálkodni, de a feladat az önkormányzatok számára is megoldhatatlannak tűnik. A településen három óvoda, egy általános iskola működik és az önkormányzat a magánbölcsődét is támogatja. Hiába számolnak az adók emelésével, a kintlévőségek behajtásával, a dologi és a fejlesztési kiadások csökkentésével, ez sem elegendő a béremelés fedezetének megteremtéséhez.
Fenyves Kornél, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint ha a társadalom érdekében a kormány valóban működtetni akarja a kulturális szférát, jövőre tizennégy-tizenöt százalékos bérfejlesztést kell végrehajtania úgy, hogy kulturális intézményeket ne kelljen összevonni vagy bezárni. Cser Ágnes, az Egészségügyi és Szociális Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke lapunknak úgy fogalmazott, hogy a kormányzat már elértéktelenítette a korábban adott ötvenszázalékos béremelést.
Hasonlóan vélekedett Balsai István, az Országgyűlés foglalkoztatási bizottságának MDF-es elnöke is. – Most derült ki, hogy a múlt őszi közalkalmazotti béremelést ötvenezer közalkalmazott elbocsátásával akarja finanszírozni a kormány. A kampány során erről elfelejtették felvilágosítani a választópolgárokat – mondta a politikus.

Gulyás Gergely bejelentette az árrésstop kiterjesztését – élőben a Kormányinfó