Ide csak most jutott el a hír, hogy Horn Gyula már huszonöt esztendővel ezelőtt is uniópárti volt, de akkor még nem lehetett az ilyesmit nagydobra verni, így említett Gyula csak hallgatott nagyokat, meg a naptárt nézte, mikor jön el végre az idő, amikor előállhat a vágyaival. De ez még semmi! A hajdani miniszterelnök azt is mondja, hogy rajta kívül Németh Miklós exkormányfő, sőt maga Kádár János is jóindulatúan állt az uniós gondolat mellé.
Minderről egy kaposvári lakossági fórumon nyilatkozott a politikus, a jelenlévők döbbenten hallgatták, de hál’ istennek nem történt semmi atrocitás, pillanatok alatt híre ment, hogy említett uniópártiságon Szovjetunió-pártiságot értett a felszólaló, az pedig belefér a huszonöt évvel ezelőtti gondolatvilágba. Itt jegyzem meg, rendkívül érdekes, ahogyan a sokak által már leírt remetehegyi kisember megkapaszkodik az elmúlt évtizedek kétértelmű kinyilatkoztatásaiban. Hol határsorompó-felnyitogatóként szerepelteti magát a rendszerváltás éveiből (nehogy már azt gondolja, ő találta föl a kanálba a mélyedést: egyedül a kurblit sem tudta volna megmozdítani), hol Helmut Kohl hátát lapogatja megbocsátólag, hol uniópártiként ragadja kezébe a hordódongát.
Horn Gyula élt, él, élni fog… A lakossági fórumok vendégkönyveiben mindenképpen. Egy ember, aki óriásléptekkel megelőzte korát, aki meglátta, amit a sok boldogtalan tegye-tutya politikusimitátor képtelen volt meglátni. Hogy pereg a vakolat, dől a kémény, a publikum értelmesebbik fele meg már régóta a markába röhög… Orra van a kisembernek, ez elvitathatatlan. Neki már régen szobra lesz a budai dombvidéken, amikor a nekünk kiszortírozott Medgyessy Péter még az alanyegyeztetéssel lesz elfoglalva. Szemesnek áll a határsorompó…
origo.hu
Magyar Péter törzsgárdája fogyásban, apad a Tisza
