A magyarországi zsidóság aggodalommal és csalódással értesült arról, hogy Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság legfőbb közjogi méltósága megakadályozta a gyűlöletbeszéd büntethetőségét biztosító büntető törvénykönyv (Btk.) -módosítás életbelépését – tudatta tegnap közleményében a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz). A Mazsihisz szerint egyértelmű és világos törvényekre van szükség, hogy „a bíróságok ne állíthassanak ki jogi indokokkal menlevelet a mind hangosabb antiszemita körök vezetőinek.”
Mádl Ferenc államfő hétfőn azután kért előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól (Ab), hogy áttekintve a gyűlöletbeszédet szigorúbban büntető törvény szövegét, arra a meggyőződésre jutott: a Btk. módosítása komoly alkotmányossági aggályokat vet fel. Szerinte a változtatás a véleménynyilvánítás szabadságát nagyobb mértékben korlátozná az Ab által megengedettnél. Hangsúlyozza: a méltóság és a becsület mint személyhez fűződő jogok védelmére jelenleg is lehetőség van, mivel becsületsértés címén bárki a bírósághoz fordulhat.
A december 8-án négy szavazat többséggel elfogadott törvénymódosítás egyik legfontosabb eleme, hogy a közvetlen erőszak kiváltásának veszélyét hordozó „uszítás” kifejezést az annál tágabb „izgatásra” cseréli fel. A javaslat nagy vitát váltott ki a parlamentben. Az első körben ugyanis csak az MSZP támogatta az indítványt, ám az SZDSZ felülírta korábbi álláspontját, és vállalta a javaslat támogatását. Az SZDSZ-frakció vezetése többek között azt a feltételt támasztotta, hogy az államfő a törvény kihirdetése előtt normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól. Ám még így is volt nyolc SZDSZ-es, aki nemmel szavazott, mivel a szólásszabadság alkotmányos elvével ellenkezőnek találták az indítványt.
origo.hu
Bajba került a hévízi Tófürdő
