Svájc háromszáz leggazdagabb lakosa közül száz német állampolgárságú. Az adóemigránsok legnépszerűbb alakja az ötszörös Forma–1-es világbajnok, Michael Schumacher.
Az első kirohanásról a szociáldemokrata kancellár gondoskodott. „Szabad költözködési jogaikat nem befolyásolhatjuk, de viselkedésüket erkölcsileg el kell ítélnünk. Ezek az emberek ellentmondanak a patriotizmusnak. Igénybe veszik Németország számtalan kényelmét – iskoláit, egyetemeit, útjait, vasútját meg rendőrségét. Mindezt az adókból finanszírozzuk, és elfogadhatatlan, hogy csak a kisembereket terheljük”– mondta Schröder.
A kisebbik kormánypárt túllépte a morális kritika határát, és gyors gyakorlati megszorításokat követelt az adóemigránsokkal szemben. „Annak a vállalkozónak, aki kivonja magát az adókötelezettség alól, nem szabad szubvenciókat adni. Az állam nyújtotta támogatás haszonélvezői kötelesek magukra vállalni az adókötelezettséget is” – hangoztatta Krista Sager, a parlamenti frakció vezetője. Reinhard Bütikofer pártelnök az amerikai rendszerre hívta fel a figyelmet: az Egyesült Államok polgárai akkor is kötelesek bevételeik után adózni, ha első lakhelyüknek külföldi várost választottak. „Aki nem fizet, az mondjon le a német állampolgárságáról is” – követelte a Zöldek politikusa.
Az adószökevényekkel kapcsolatos állásfoglalásokat aktuális esemény váltotta ki. A tejtermékeket forgalmazó bajor Müller Milch konszern tulajdonosa bejelentette, Svájcba költözik, mert ki akar bújni az örökösödési adó alól. A döntéssel számtalan vállalkozódinasztia nyomdokaiba lép. A mannheimi Boehringer gyógyszerárugyár alapító tagjai – a Curt és Traudl Engelhorn testvérek – hétmilliárd eurót kitevő vagyonnal élvezik a svájciak jóindulatát; Otto Beisheim, a „Cash&Carry”-piacok, majd a Metro-láncolat tulajdonosa több mint négymilliárddal tölti napjait; a bankár August von Flick az 1998-as parlamenti választások és a Kohl-kabinet bukása után vélte úgy, okosabb lesz három és fél milliárdos vagyonát svájci pénzintézetben elhelyezni; az építőipari gépeket, repülőgép-kormányszerkezeteket meg jégszekrényeket gyártó Liebherr konszern részvényeinek kilencven százalékát birtokló Liebherr házaspár Svájcból irányítja a céget.
Az adószökevények mellett – tekintettel a szociális struktúra megszorult helyzetére – az érdeklődés fókuszába került a határon túl, de német szociális segélyből élők csoportja is. Idegenben több mint ezer személy kapja a létfenntartásához szükséges támogatást. E juttatás arra a paragrafusra támaszkodik, amely a zsidó vallású németek érdekeinek szolgálatában jött létre: egzisztenciát biztosítani azoknak, akik a nemzetiszocialista erőszakrendszer alatt kénytelenek voltak elmenekülni, majd a Harmadik Birodalom bukása után nem akartak visszatérni szülőhazájukba. A szabályt a nyolcvanas években átdolgozták, megszigorították, és azóta csak kivételes kényszerhelyzetbe kerülő személyek számíthatnak a szociális támogatásra.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
