Én nem tudom...

Én nem tudom, mit engedhet meg magának nyíltan a haladó baloldal. Hogy kit, az egyértelmű. Például Kovácsot és Tamás Gáspár Miklóst. E két személy között nem látunk sok azonosságot. És mégis. Ők a haladók. Az egyik fontolva halad, a másikat elragadják saját szavai, és szárnyalni kezd. Egyszer ezt mond szárnyalás közben, máskor azt. Néha azt hinnők, összehord hetet-havat, de gondoljunk Shakespeare-re: …van benne rendszer. A múltkor azt írta az egyik kormánylapban, hogy Ebből elég volt. Miből? Például abból, hogy a budapesti ítélőtábla nem ítélte el gyűlöletbeszéd híján „ifjú H. Loránt ref. lelkészt, a MIÉP volt képviselőjét”. TGM az alkalmat megragadva kifejtette, a bírák jelentős része „a fölső középosztályhoz tartozik, amely cigányellenes, nőellenes, homofób, idegengyűlölő, antiszemita és mélyen lenézi a kitaszított szegényeket”. Cikkét (már-már a Kommunista kiáltvány lendületével) így fejezte be: „Ki az utcára, demokraták! Ki az utcára, antifasiszták! Ki az utcára, rendes emberek! Pusztuljon a fasizmus!”
A sok felkiáltójel egy eszmefuttatásban szerintem enyhe mentális zavarra vall. Kár ezért a tehetséges emberért. Kár, hogy alkotóereje teljében… Bárándy igazságügy-miniszter így méltatta az esetet és a személyt: Tamás Gáspár Miklós szabadgondolkodó. Ezúttal a szabadságával élt. Ebben a megjegyzésben vegyük észre a finom iróniát.
Ha a középosztállyal kapcsolatos állítása összefügg az utolsó felkiáltással, mármint hogy pusztuljon a fasizmus, akkor bizony mi jobboldali magyarok sértve vagyunk, sőt gyűlölet(beszéd)nek vagyunk kitéve. Ha most azt mondom, hogy H. Lorántot és Tamás Gáspár Miklóst tulajdonképpen egy bordában szőtték, csak az a különbség, hogy egyiküket a jobb-, másikukat a baloldal „engedi meg magának”, nyilván sokan azt hiszik, tréfálok. Pediglen a közéleti embereket és a szabadgondolkodókat nemcsak úgy lehet csoportosítani, hogy bal- vagy jobboldaliak, hanem mentális állapotuk, lelki alkatuk szerint is. Vannak, akik csillapításra szorulnak. H. Loránt (szerintem) valóban megsértett egy népcsoportot, TGM pedig egy másikat, ráadásul egy testületet is, amelynek döntő szerepe van minden demokratikus társadalomban. Egyik bíró vagy a másik természetesen tévedhet, ám aligha tolerálható normális körülmények között, ha a sajtószabadsággal (vissza)élve valaki gyalázkodik és általánosít.
Fogalmam sincs, hogy elméjének bakugrásaival Tamás Gáspár Miklós, mint különlegesen haladó és merész értelmiségi megsértette-e a bírót és a bíróságot. (A felső középosztály sértegetése nem számít, az adott esetben ki is irtható.) Fel sem merem vetni, mi történne, hogy netán egyszer TGM-et elragadtatott szavaiért pénzbírságra ítélnék. Ugyanis nyilvánvaló, hogy hősünk, még nagyobb hőssé válva, erőszakkal leülné a pénzbírságot, és több száz magyar haladó értelmiségi tiltakozna, mint egykor Angela Davisért.
Pedig van itt egy komoly bökkenő. Ez nem intellektuális játék. Ugyanis a szocialista kormány tudatosan próbálja támadni a demokrácia néhány alapintézményét, pontosan azokat, amelyek a társadalmi és politikai egyensúly esetleges biztosítékai a választásokon átnyúló időszakokban. Nem véletlen, hogy a legfőbb ügyész mandátuma nem szűnik meg az őt kinevező parlamenti többség (kormányzat) elenyészésével, ugyanez vonatkozik a nemzeti bank, a bankfelügyelet, a közszolgálati rádió és a Magyar Köztársaság elnökére is. Ezek a személyiségek kormányciklusokon átnyúló biztosítékai annak, hogy a mindenkori ellenzék a közéletben ne legyen teljesen kiszolgáltatott. A sajtó általában erre szolgálna. Tamás Gáspár Miklós haladó aurája éppen itt érintkezik Kovács és Medgyessy párt-, illetve államvezetői aurájával. Bizonyos távolságtartással rájuk tekintve szinte megkülönböztethetetlenek egymástól. Bár a kormányoldalon józan, cinikus, átgondoltan agresszív nyomulás figyelhető meg, TGM részéről valamely misztikus értelmiségi révület, amely már a nagy francia és a még nagyobb októberi forradalom idején is túl sok felkiáltójelet eredményezett.
Hogy arra a kérdésre, kiből volt elég, felelhetünk-e úgy, hogy például Tamás Gáspár Miklósból, én nem tudom…