A Fidesz és a néppárt céljai közösek

Közös nyilatkozatot ír alá holnap Budapesten Hans-Gert Pöttering, az Európai Néppárt (EPP) frakcióelnöke és Orbán Viktor, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke. A német politikus, aki ma érkezik Budapestre, lapunknak adott interjújában leszögezte: célja, hogy a júniusi európai választások után ismét az EPP adja az Európai Parlament legerősebb frakcióját.

Mit tartalmaz az a nyilatkozat, amelyet pénteken ön és a Fidesz vezetője lát el kézjegyével?
– A dokumentumban kölcsönösen megerősítjük, hogy európai céljaink közösek, valamint a Fidesz elkötelezett Európa egysége iránt, a párt az európai parlamenti választások után is döntő szerepet vállal a frakciónkon belül. Jelezzük azt is, hogy Magyarország, illetve Európa érdekeinek képviselete egymásnak nem mond ellent, hanem összetartozik. Azt is rögzítjük, hogy a júniusi voksolás lesz az első valóban szabad választás Európában.
– A választási kampány idején számítani lehet-e valamiféle konkrét hozzájárulásra az Európai Néppárt részéről?
– Természetesen. Jómagam meglehetősen gyakran megfordulok Magyarországon, jelezve ezzel is, hogy magyar barátainkkal nagyon szoros kapcsolatban állunk. A mostani látogatáson túl márciusban is Magyarországra utazom, amikor is egy busszal – amellyel az összes csatlakozó országot felkeressük –, beutazzuk az országot. Barátainkkal, Magyarország esetében a Fidesz és az MDF képviselőivel, a polgárokat szeretnénk tájékoztatni. Ebben az akcióban én is részt veszek, valamint több kollégám a frakcióból. Februárban tartjuk egyébként Brüsszelben az Európai Néppárt kongresszusát, ahol meghatározzuk programunkat az európai választásokra. Orbán Viktor egyébként a Néppárt egyik alelnöke – ezen is lemérhető, hogy mennyire szorosak a kapcsolataink.
– Milyen várakozásokkal tekint az európai parlamenti választások elé?
– Az a célunk, hogy ismét az Európai Néppárt adja az Európai Parlament legerősebb frakcióját. Ezért dolgozunk, és bízom abban, hogy ezt el is fogjuk érni.
– Az utóbbi időben ön többször is kijelentette, hogy néppárti győzelem esetén az EPP-nek kell az Európai Bizottság elnökét adnia. Van talán már favoritja is erre a tisztségre?
– Nem, ugyanakkor szeretném megismételni – és ezt elmondtam az ír elnökséggel folytatott megbeszéléseken is –, hogy azt az állam- és kormányfőktől származó javaslatot, amely szerint a választási eredményeket figyelembe kell venni, 1999-ben nem alkalmazták. Most azonban azt várom, hogy az eredményeket tekintetbe fogják venni.
– Beszéljünk egy kicsit az EU bővítéséről! A csatlakozásig körülbelül négy hónap van hátra. Hogyan látja Magyarország helyzetét? Mennyire felkészülten lépünk be az unióba?
– Az, hogy Magyarország az európai értékközösség tagja lesz, történelmi esemény. Ha arra gondolunk, hogy Magyarország fél évszázadig kommunista elnyomás alatt volt, akkor nagyszerű dolog, hogy most az EU-hoz csatlakozik. Magyarország már átvette a közösségi joganyagot, azokon a területeken pedig, ahol még problémák vannak, átmeneti mentességet kapott. Így feltételezem, hogy általában jól felkészülten csatlakozik az unióhoz, de persze azért még vannak tennivalók.
– Például mely területeken?
– Említhetném a környezetvédelmi joganyag átvételét, amely persze nem történhet meg máról holnapra, hiszen az ipari létesítmények átalakításához, valamint a környezetvédelmi előírások alkalmazásához hosszabb időre van szükség. Ez a feladat azonban nemcsak Magyarországot, hanem a többi csatlakozó országot is érinti.
– A következő hónapok prioritásai között szerepel az EU-alkotmány véglegesítése is. Mekkora esélyt lát arra, hogy még az ír elnökség alatt pecsét kerül az alkotmányra?
– Erről már beszéltünk a minap Írország kormányfőjével, Bertie Ahernnel. Sok sikert kívántam neki ahhoz, hogy még június vége előtt eredmény szülessék. Mi mindent megteszünk azért, hogy ez sikerüljön az ír elnökség alatt.
– Sokan tartanak attól, hogy kétsebességes Európa alakulhat ki. Önnek mi erről a véleménye?
– Nem vagyok híve a két- vagy többsebességes Európának. Nem erről kell vitát folytatni, hanem minden résztvevőnek azon kell lennie, hogy az alkotmány sikeres legyen, és ehhez valamennyi oldal kompromisszumkészségére szükség van.
***
Prodi Budapesten.
Rövid, alig néhány órás munkalátogatást tesz ma Budapesten Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke, Günter Verheugen bővítési biztos és Eneko Landaburu, a bizottság külkapcsolatokért felelős főigazgatója. Prodi négyszemközti megbeszélést folytat Medgyessy Péter miniszterelnökkel. A találkozón szó lesz arról is, kit kíván jelölni Magyarország a neki jutó biztosi tisztségre. Az unióhoz idén csatlakozó tíz ország május 1-jei taggá válásakor küldhet egy-egy biztost az Európai Bizottságba, amelynek létszáma így a következő bizottság november 1-jei hivatalba lépéséig 30 főre bővül. (MTI)