Összehangoltabb, konzisztens gazdaságpolitikára van szükség, melynek központja a gazdasági kabinet lesz – mondta Draskovics Tibor tegnap reggel a Magyar Televízió Nap-kelte című adásában. A kijelölt pénzügyminiszter hangsúlyozta: az elmúlt másfél esztendőben a gazdaságpolitikában alapvető irányváltás jött létre, amelynek pozitív hatásai már mutatkoznak. Elismerte ugyanakkor, hogy a végrehajtott „jóléti fordulat” eredményeként számottevő egyensúlyhiány állt elő, és a bérköltségek óriási terhet jelentenek a gazdaságnak. A kedvezőtlen egyensúlyi helyzet javításához végre kell hajtani a költségvetési kiadások 120 milliárd forintos további csökkentését, ám pótköltségvetésre nincs szükség – vélte a kijelölt pénzügyminiszter.
Orbán Viktor azon kijelentésére, amely szerint nem rendelkezik közgazdász végzettséggel, ez pedig a pénzügyminiszteri poszt magyar hagyományaival ellentétes, Draskovics Tibor Kossuth Lajosra, az első magyar pénzügyminiszterre hivatkozott, aki ugyancsak jogász volt.
A forint helyzetével kapcsolatban a pénzügyi tárca új vezetője hangsúlyozta: a korábban meghatározott 250-260 forintos euróárfolyam-cél nem volt reális, az ez irányú döntést az élet nem igazolta. Ennek értelmében a jövőben nem határoznak meg kívánatos árfolyamszintet vagy árfolyamsávot. A kijelölt pénzügyminiszter forintra vonatkozó nyilatkozatára a magyar valuta először gyengülni kezdett a bankközi piacon, majd a vártnál kedvezőbb novemberi mérlegadat hatására erősödött.
Az euró középárfolyama várhatóan 272,50 forint lesz az ERM–2 rendszerhez történő, tehát az idén vagy jövőre esedékes csatlakozáskor – áll a Reuters tegnap kiadott felmérésében. Az elemzés megállapítja, hogy a decemberi piaci összeomlás előtt még 255 euró körüli belépési árfolyam tűnt valószínűnek. A hírügynökség 12 banki elemzőt kérdezett meg: a magyar bankok közül a CIB, az ING Bank, az ING Investment, az OTP Bank, a Postabank és a Raiffeisen Securities került a megkérdezettek közé, a külföldiek közül pedig a JP Morgan, a Citigroup, a CSFB, a cseh Ceska Sporitelna, a dán Danske Bank, valamint a Bank Austria elemzőinek véleményét szerepeltették.
Az új pénzügyminiszter feladatairól szólva Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa hangsúlyozta: a reálszféra kedvezőtlenül teljesít, ezért a kamatkiadások, illetve a profitkiáramlás adatait javítani kell. Az államháztartási hiánnyal kapcsolatban a közgazdász kiemelte, hogy nagymértékűvé vált és felgyorsult a hazai tőke kiáramlása. Az év egészét tekintve nagyarányú fogyasztás jelentkezett a gazdaságban, a költekezést azonban a külföld finanszírozta, mely igen kedvezőtlen jelenség – mondta a Pénzügykutató munkatársa.
Palócz Éva, a Kopint-Datorg vezetője hangsúlyozta, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben kiemelt fontossággal bírt a leendő pénzügyminiszter bemutatkozó programja. Hozzátette: még nem világos, milyen területekről történik meg a 120 milliárd forint elvonása.
Belyó Pál, az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézetének vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az elvonásoknál már csak a kiadási oldalt lehet csökkenteni, a bevételi oldalt már nem.
Pénzügyi stratégák szerint csak rövid időre szóló megnyugvást és nem irányváltást jelent, hogy Draskovics Tibor kijelölt pénzügyminiszter első sajtóértekezlete után erősödött a forint – írta szerdán a Financial Times Deutschland, amely beszámolójának címében is kiemelte, hogy „az elemzők elkerülhetetlennek tartják a forint további árfolyamveszteségeit”. A lap által megkérdezett gazdaságkutatók szerint ennek oka a folyó mérleg és az államháztartás nagy hiánya, mely azt is maga után vonja, hogy egyre kevésbé tűnik valószínűnek az euró 2008-as magyarországi bevezetése.
Harwig Wild, a Metzler bankház Kelet-Európa-szakértője szerint Magyarország számára nem lesz könnyű úrrá lenni a deficithelyzeten. A szakértő mindenekelőtt a nemzetközi befektetők legutóbbi tőkekivonásában látja a magyar gazdaság fő problémáját.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
