Lapunknak nyilatkozó, magukat megnevezni nem kívánó informátoraink emlékeztetnek arra, hogy László Csaba a tavalyi év során több olyan népszerűtlen intézkedést is kezdeményezett, amelyek miatt személye a kormány számára vállalhatatlanná vált. Közfelháborodást okozott például a pénzügyminiszter azon javaslata, hogy a nyugdíjasoknak szánt ötvenharmadik heti apanázs kifizetését az idei esztendőre csúsztassák át. Medgyessy Péter, látva a közvélemény reakcióját, személyesen és a médián keresztül utasította miniszterét a tavalyi kifizetésre. Ilyesmire több alkalommal sor került. Egyes számítások szerint a százmilliárd forintot is elérheti azoknak a politikailag fontos tételeknek az összege, amelyek folyósításáról eltért a kormányfő és beosztottja véleménye.
Ugyanakkor a minisztercsere hátterében olyan könyvelési manőverek állnak, amelyek következtében a 2003-as év mérlege nem a valós pénzügyi helyzetet tükrözi. A kabinet különféle elszámolási trükkökkel több száz milliárd forint összegű kiadást utólagosan a 2002-es évre csoportosított át annak érdekében, hogy azokat végső soron az előző kormány terhére lehessen elszámolni. E szempontból figyelemre méltó Adam Slater véleménye, aki a Crédit Agricole Indosuez befektetési csoport londoni irodájának térségi stratégájaként úgy nyilatkozott, hogy a 2002. évi 9,5 százalékos deficit jelentős részét a költségvetésbe utólagosan bevont tételek okozták, melyek összege az 500 milliárd forintot is elérheti.
Idesorolható a városi közlekedési vállalatok adósságainak elengedése, mely ráadásul a főváros számára jelentős előnyt, a vidékieknek pedig további hátrányt okozó intézkedés volt. A BKV Rt. 38 milliárd forint, a megyeközpontokban működő tömegközlekedési cégek pedig mindössze 3,2 milliárd forint kölcsöntől szabadultak meg. Nem volt szükség parlamenti jóváhagyásra, csupán az APEH, a Pénzügyminisztérium és a kormányfő egyetértéséhez ahhoz, hogy – a 2003-as költségvetés helyzetének mesterséges javítása érdekében – 2002 decemberében 73 milliárd forint áfát az előírtnál jóval előbb visszautaljanak.
Ezt a manővert az Állami Számvevőszék is szóvá tette. A szervezet vizsgálatában megállapította: az általános forgalmi adóból a központi költségvetésnek 2002-ben 1304,9 milliárd forint bevétele keletkezett. Ez az összeg 1,7 százalékkal haladta meg az eredeti előirányzatot, a módosított előirányzattól viszont – ami 1357 milliárd forint volt – 52,1 milliárd forinttal elmaradt. Ez az elmaradás jórészt amiatt alakult ki, hogy decemberben a szükségesnél 30 nappal előbb utaltak vissza 73 milliárd forintot az adózóknak. Ilyen rendkívül gyors intézkedésre addig nemigen volt példa. Ez a visszautalás 2003 januárjára is átvihető lett volna, de a 2002-es büdzsé gyengítése volt a cél. A politikai szándékú lépés szakértők szerint 510 millió forint felesleges kamatkiadással terhelte meg a központi költségvetést. Ez nagy öszszegű kárnak számít, ami miatt eddig még senki sem tett feljelentést, pedig az sem kizárt, hogy a gyors visszautalásnak közvetve a brókerbotrányhoz is köze lehetett.
A kormány jelenlegi célja az ezermilliárd forintot meghaladó költségvetési hiány csökkentése, mégpedig bármilyen módon és eszközzel – hívják fel a kabinet terveire a szakértők a figyelmet. Az eddigi gyakorlatból következően nem kizárt, hogy a 2004-es költségvetés helyzetét újfent utólagos átcsoportosításokkal a tavalyi büdzsé terhére „javítják”. Csak most nem az előző kormány lesz a hibás a vártnál nagyobb tavalyi hiányért, hanem a leváltott pénzügyminiszter nyakába varrható mindez. Ha megteszik vele, nem valószínű, hogy tiltakozik, hiszen – Medgyessy Péter és Draskovics Tibor mellett – László Csaba is a korábbi pénzügyi vezetés „szentháromságához” tartozik – állapítják meg a lapunknak nyilatkozó szakértők, akik szerint már csak e kapcsolatrendszer miatt sem várható, hogy a személyi váltás a pénzügypolitikában is irányváltással jár majd.
origo.hu
A volt férj végezhetett a Budapesten meghalt japán nővel - videó
