Brazília: szamba és atomfegyverek?

Van, akinek szabad, van, akinek nem. Sommásan így is összegezhetnénk az atom- és más tömegpusztító fegyverei körül kialakult konfliktusok hátterét, hiszen míg egyesek büntetlenül birtokolhatnak ilyen eszközöket, addig más ország ellen háború is indult vélt fegyverei miatt. Mint kiderült, a jövő év közepére Brazília is csatlakozik a dúsított uránt előállító nemzetek csoportjához, nukleáris létesítményeit azonban nem hajlandó nemzetközi ellenőrzés alá vetni.

Kennedy elnök a hatvanas években úgy vélte, napjainkra harminc olyan ország lesz a világon, amely elismerten nukleáris fegyverrel fog rendelkezni. Az egykori politikus jóslata legjobb tudomásunk szerint ugyan nem valósult meg, a hidegháború végeztével a pusztító fegyverekről szóló nemzetközi viták azonban korántsem értek véget. Irán és Líbia példája ugyanakkor azt mutatja, a gyanúsnak vélt országok némelyikének vezetői ma már jobbnak látják, ha kiteregetik lapjaikat.
Brazília viszont a napokban arra hivatkozva választott egészen más politikát, hogy – mint azt a helyi vezető illetékesek kifejtették – a latin-amerikai ország közismerten békés politikát folytat, így nem is vehető egy kalap alá a fent említettekkel. Mondják ezt annak ellenére, hogy a hidegháború éveiben Svédország, Argentína és Dél-Afrika mellett Brazília is kísérletet tett atomfegyverek gyártására. Sőt, Brazília és Irak 1981-ben nukleáris együttműködési egyezményt is kötött, amelynek alapján a dél-amerikai ország csaknem harminc tonna urándioxidot szállított Irakba. Mint arról a New York Times riportja alapján az MTI is beszámolt, noha a demokratikus kormányzás helyreállítása után Brazília lemondott a nukleáris fegyverek előállításáról, a program titokban mégis folytatódott. Amikor 1990-ben új kormány került hatalomra, kiderült, a légierő egy 320 méter mély aknát létesített az Amazonas medencéjében a nukleáris kísérleti robbantások terepének minden jellemzőjével. A kísérleti terepet felszámolták, a nukleáris tevékenység felújítása kapcsán azonban óhatatlanul felmerül, hogy műholdjai fellövéséhez Brazília korábban hordozórakétákkal is felszerelkezett. S noha hivatalosan mind az atomprogram, mind a rakéták békés célokat szolgálnak, átalakítás után gyakorlatilag akár interkontinentális fegyverként is felhasználhatók.
A januárban hivatalba lépett baloldali kormány tudományos és technológiai minisztere, Roberto Amaral most úgy fogalmazott, Brazíliának „csak néhány icipici reaktora” van, amelyek nem adhatnak okot aggodalomra. Ugyanez a Roberto Amaral idén januárban azonban még úgy fogalmazott, Brazíliának atomfegyvergyártó-kapacitásra kell szert tennie. Ráadásul a haditengerészet régóta dolgozik atommeghajtású tengeralattjárók építésének a tervein is, ami nagyobb fokon dúsított uránt igényel, mint amilyen az atomerőművek fűtőanyagaként szolgál.
A vádaskodásnak Brazília minden esetre könnyedén gátat vethet, ha az ellenőrzéseknek végül mégis szabad utat enged.