Magyarországon is számíthatunk 6-6,5-es magnitúdójú földrengésre, azt azonban nem lehet tudni, hogy jövőre vagy 150 év múlva következik-e be – nyilatkozta lapunknak Tóth László, az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézete szeizmológiai főosztályának munkatársa. Véleménye szerint nálunk egy ilyen földmozgás semmiképp sem jelentene katasztrófát. A régebbi épületek minden bizonnyal megsérülnének, de az iráni Bámmal ellentétben Budapest nem válna romhalmazzá. A szakember elmondta: 1763 júniusában Komáromban már volt ilyen erősségű földmozgás, a korabeli krónikák szerint akkor 64-en vesztették életüket.
A XX. században majd kétmillióan haltak meg földrengések miatt a világon. Kilenc alkalommal az áldozatok száma meghaladta az 50 ezret. Évente több százezer, és öt-hatszáz 5-ös, 6-os vagy annál nagyobb magnitúdójú földrengést észlelnek a földön, de többségük nem okoz katasztrófát. A következmény mindig attól függ, hogy a szeizmikus mozgás milyen területet érint. Így például szinte észre sem veszszük, ha valamelyik tenger mélyén történik, de emberek tízezrei veszthetik életüket, ha sűrűn lakott és felkészületlen területet ér. Ez történt 1999-ben a törökországi Izmitben és környékén, ahol tízezer ember halt meg, vagy tavaly decemberben az iráni Bámban, ahol előzetes adatok szerint 35 ezren vesztek oda. Törökországban jó ideje törvény szabályozza a földrengésbiztos építkezést, mégis romba dőltek a házak, mert a beton felét kilopták belőlük. Iránban egy egész, vályogházakból felhúzott város pusztult el.
Hasonlóan erős földrengés azonban Kaliforniában vagy Japánban alig okoz gondot, mert ott tudják: bármikor megmozdulhat a föld, és ennek megfelelően építkeznek. Sőt, Japánban a tűzrendészeti előírásokkal egyenrangú, vagy tán fontosabb helyet foglalnak el a földmozgáskor követendő riadótervek.
A földrengéseket előre jelezni nem lehet, és remény sincs arra, hogy ez belátható időn belül sikerülhet. A geológiai, tektonikai ismeretekkel és az eddigi tapasztalatok alapján azonban azt meg lehet határozni, hogy egy adott területen milyen erős rengés várható. Kaliforniában például mindenki tudja, hogy az ország alatt jól mérhető törésvonal húzódik és a törés bármikor bekövetkezhet. A föld 10–50 kilométer vastagságú kérge állandó mozgásban van, részei folyamatosan torlódnak, egymásnak ütköznek, ezek következménye a földrengés, amely több ezer négyzetkilométeres területen érezteti hatását. A törési vonalakat az igen pici rengések is alakítják, ezért fontos, hogy a szakemberek követni tudják azokat. Erre szolgálnak többek között a mérőállomások. Magyarországon a megfigyelő hálózat évente 100-150 földrengést észlel, közülük négy-hat éri el a 2,5-3-as, ember által is érzékelhető erősséget. Ilyen szempontból 2003 bő termésű évnek számít, hiszen hazánk területén tizenöt ilyen erősségű fölmozgás volt.
Tapasztalatok szerint a jelentősebb földrengések 15-20 évente, míg a nagyobbak, vagyis az 5,5-6-os erősségűek ötvenévente következnek be. Magyarország szerencsére nem fekszik törészónában, de néhány száz kilométerre tőlünk – például Horvátországban, Szlovéniában vagy a romániai Vranceában – már jóval gyakoribbak a szeizmikus mozgások. Hazánk egyik leginkább rengésveszélyes területe a Győrtől a Balaton északi csücskéig tartó, a másik pedig Budapesttől északkeletre, a Jászság felé vezető vonal. A Duna–Paks–Mohács és a Debrecen és a Tisza közötti területen élőknek azonban nem kell ilyen eseménnyel számolniuk.
Magyarországon nincs olyan előírás, amely arra kötelezne: építéskor figyelembe vegyék a földrengés kockázatát, és arra sem, hogy olyan házakat építsenek, amelyek kibírják a földmozgásokkor fellépő többletterheléseket. Az EU-ban javasolt EUROCODE–8 általános szabvány nálunk még nem lépett hatályba, pedig kötelezővé tételét az MTA mérnökszeizmológiai bizottsága szorgalmazza.
origo.hu
Napi balfék: Magyar Péter újabb árulót talált!
