Utalt arra, hogy az előző évekkel ellentétben – amikor a fejlődés mértékéről beszéltünk – a múlt esztendőben rosszabb helyzetbe kerültek a magyar családok, nőtt az infláció és az ország eladósodása. – A magyar emberről régen az a mondás járta, hogy utolsóként lép be a forgóajtón, és elsőként lép ki onnan. Ma azonban ez fordítva történik – utalt Orbán Viktor hazánk uniós felkészültségére.
– A várakozások kora lejárt – jelentette ki a volt kormányfő, hozzátéve, hogy a jelen gondjai már nagyobbak a jövő lehetőségeinél. – A bankárészjárást mindannyiunk érdekében meg kell változtatni, vissza kell adni a munka becsületét – hangsúlyozta a volt miniszterelnök. Megjegyezte: az unió előnyeit csak jó gazdaságirányítással lehet kihasználni. Arról is szólt: „Előbb be kell foltozni a hajón tátongó léket, csak úgy érhetjük el a partot, bizonytalan jelen nélkül nem tervezhetünk kiszámítható jövőt.”
Aggodalmának adott hangot, hogy ismét felüti a fejét a két régi „magyar betegség”, a múltba révedő önsajnálat, amely felment a a felelős cselekvés alól, valamint a jövő ködjébe vesző hangzatos tervek. – Biztosítanunk kell azokat az idősebb embereket is, akik életük nagy részét a kommunizmusban élték le, hogy megértjük őket. Nem lehet mindenki Dugovics Titusz, de a hősöket megilleti a különös tisztelet – hangoztatta Orbán Viktor. Beszéde végén Bethlen István egykori miniszterelnököt idézte: „Ne engedjétek, hogy a bizalom megszűnjön magyar és magyar között.”

Új módszerrel próbálkoznak pénzt szerezni csalók: szexvideókkal fenyegetőznek