Javulnak a mutatók

Minden bizonnyal fölfelé módosítja a világgazdaság idei átlagos növekedésére vonatkozó becslését a Nemzetközi Valutaalap (IMF). Elemzők szerint az IMF hamarosan 4,5 százalékra emeli a világgazdaság fejlődéséről szóló előrejelzését. Az euróövezetben ennél lényegesen visszafogottabb gazdasági növekedés várható: az Európai Bizottság a tavalyi 0,4 százalékos növekedés után az idei évre 0,7 százalékos bővülést jósol.

2004. 03. 08. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tovább javulnak az idén a világgazdaság növekedésének kilátásai. Szakértők valószínűsítik, hogy tavaszi jelentésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF) fölfelé módosítja a világgazdaság ez évi átlagos bővülésére vonatkozó előrejelzését. A javulás mélyül és szélesedik, minden fő térségben növekszik a hazai össztermék – mondta az IMF vezérigazgatója pénteken egy szöuli nemzetközi gazdasági fórumon. Horst Köhler hangsúlyozta: Kína és India vezetésével az idén is Ázsia jár majd a gazdasági fellendülés élén. Elemzők várakozása szerint a szeptemberben jósolt 4,1 százalékról a Nemzetközi Valutaalap hamarosan 4,5 százalékra emeli a világgazdaság idei átlagos növekedéséről szóló előrejelzését.
A gazdasági hangulat átfogó mérőszámai az Európai Unióban (EU) is javultak, ennek ellenére 2004-ben itt igen szerény növekedés várható. Az Európai Bizottság legújabb előrejelzése szerint az euróövezet gazdasági növekedése 0,3-0,7 százalékos lehet az első negyedévben, s ilyen mértékű fejlődés valószínűsíthető az év további részében is. Az EU statisztikai hivatalának legutóbbi, megerősített becslése szerint az unió gazdasági bővülése tavaly mindössze 0,4 százalékos volt. A tavalyi utolsó negyedévben a GDP-növekedés némileg kedvezőbb, 0,6 százalékos volt az egy évvel korábbihoz képest – közölte az Eurostat. Az uniós statisztikai hivatal szerint a fejlődést elsősorban az üzleti beruházások és a készletek növekedése táplálta, miközben az export kismértékben csökkent, s a lakossági költekezés is gyenge maradt. Mint ismeretes, 1999 óta az átlagos GDP-növekedés még elérte a 2,81 százalékot, azóta minden esztendőben egyre gyengébben teljesít az EU gazdasága.
Az Európai Központi Bank (EKB) legutóbbi döntésével változatlanul két százalékon hagyta irányadó kamatminimumát. Szakértők úgy vélik, hogy a jelenlegi kamatszint kellőképpen támogatja az unió gazdasági növekedését, s a pénzügypolitika már semmit nem tehet a gazdasági fellendülés gyorsításáért. Elemzők szerint az euróövezet inflációs helyzete is alátámasztja az EKB döntését. Az Eurostat hivatalos előzetes becslése megállapítja, hogy tavaly az unió fogyasztói árai mindössze 1,6 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Az idei esztendőben az Európai Bizottság szerint maximálisan kétszázalékos infláció várható. Noha az irányadó alapkamat helybenhagyása megfelelt a piac várakozásainak, biztosra vehető, hogy az EKB kormányzó tanácsában is akadnak már, akik a kamatcsökkentés felé hajlanak. Múlt héten egyes európai kormányfők is a kamatmérséklés mellett tették le voksukat: Gerhard Schröder német kancellár és Jean-Pierre Raffarin francia miniszterelnök a visszafogást azért kérték, hogy az euróexportot és fellendülést fékező erőssége némileg csökkenjen.
A tavalyi visszaesés után az Európai Bizottság legfrissebb felmérései szerint az uniós gazdasági bizalom mutatói javulni kezdtek: nemcsak a gazdasági hangulat átfogó mérőszámai lettek kedvezőbbek, mint a múlt év végén, de növekedett a fogyasztói bizalom is. Optimizmusra adhat okot továbbá az is, hogy az euróövezetben erőteljesen nőtt a kiskereskedelmi forgalom. Az Eurostat úgy ítéli meg, a fejlődésnek köszönhetően remény van arra, hogy a fogyasztói kereslet élénkülése segít fellendíteni az övezet gazdaságát. Az uniós statisztikai hivatal szerint a kiskereskedelmi forgalom a vártnál nagyobb mértékben, 1,4 százalékkal nőtt januárban tavaly decemberhez s 2,2 százalékkal a múlt év januárjához képest. (Ezzel szemben tavaly decemberben havi összevetésben 0,1, éves szinten pedig egy százalékkal csökkent az értékesítés.) A bővülés elsősorban annak köszönhető, hogy jelentősen nőtt az élelmiszerek, az italok és a dohányáruk értékesítése, de fellendülés volt megfigyelhető a ruházati termékek és a háztartási cikkek eladásánál is. A franciáknál volt a legnagyobb a növekedés, ők – a tél végi kiárusítások miatt – 4,3 százalékkal vásároltak többet az idén, mint tavaly decemberben. A németek és a portugálok 3,9 százalékkal költöttek többet. Egy év alatt ugyanakkor a spanyoloknál volt a legnagyobb a növekedés üteme: itt 4,5 százalékkal több árut értékesítettek, mint egy esztendővel korábban.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.