Idén a tavalyinál jóval szerényebb lehet a bankok lakossági hitelezésének volumene a lakossági jövedelmek visszafogására irányuló kormányintézkedések és a lakástámogatási rendszer szigorítása miatt. Fellendülhet ugyanakkor a kötvénypiac és erősödhet a forint – olvasható a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) honlapján kiadott jelentésében. Tavaly a lakáscélú és jelzáloghitelek volumene lényegében megduplázódott: mintegy 700 milliárdról 13 937 milliárd forintra nőtt, ráadásul a pénzintézetek szilveszterkor további 110 milliárd forintnyi befogadott kölcsönkérelemmel is rendelkeztek. A fellendülésben szerepet játszott, hogy az otthontámogatások tavalyi, kétszeri szigorítását közvetlenül megelőzően, júniusban és decemberben az emberek megrohanták a kölcsönnyújtó bankokat. A felvett lakáskölcsönök 65 százaléka ötmillió forint alatti, negyede öt-tízmillió közötti, s csupán tizede volt tízmillió forintot meghaladó összegű. A bankok összesített adózás előtti eredménye közel 40 százalékkal nőtt tavaly, s megközelítette a 216 milliárd forintot – tudatta a PSZÁF. Az összesített mérlegfőösszeg 12 860 milliárd forintot tett ki 2003. végén. Meglepő módon azonban az összes eszközállomány tavaly év közben magasabb is volt a decemberinél. A forint elleni intenzív külföldi spekulációs támadások keretében ugyanis jelentős volumenű tőke áramlott be az országba, amit a hitelintézetek általában bankközi és jegybanki betétekbe helyeztek el.
Tavaly – a Postabank és a Konzumbank privatizálásának megkezdésekor – a magyarországi bankok immár közel 82 százaléka közvetlen külföldi tulajdonban volt a jegyzett tőkére vetítve. Az államnak a bankszektorban így mindössze 0,9 százaléknyi részvényhányada maradt.
Kiugró lehetőségek. Még mindig átlagon felüli lehetőséget kínál Kelet-Közép-Európa bankszektora, mert a csatlakozó országokban nagyobb növekedés várható, mint a jelenlegi tagországokban – véli az osztrák pénzpiaci felügyelet. Az osztrák pénzintézetek a közép-európai országok banki vagyonának 17 százalékát tartják kézben. (MTI)
