Elnököt keres az Európai Bizottság

Az Európai Unió alkotmányáról és az Európai Bizottság új elnökéről kellene megegyezniük a tagállamok vezetőinek. Az EP-választás nyertese, a néppárt Chris Pattent jelölte Romano Prodi utódjául.

Bár tegnap, a Brüsszelben megkezdődött európai uniós csúcstalálkozó első napján némileg csökkent az Európai Bizottság elnöki posztjára aspiráló politikusok száma, lapzártakor még nem volt hivatalos elnökjelöltje az EU kormányaként is emlegetett testületnek. Az Európai Néppárt (EPP) frakciója tegnap délután bejelentette, hogy a brit Chris Pattent, az EU külügyi biztosát javasolja bizottsági elnöknek. Az EPP az európai parlamenti választásokon elért sikerei miatt már korábban jelezte, hogy a párthoz tartozó politikust szeretne Romano Prodi utódjaként látni. Az egyik legesélyesebbnek Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnököt tartották a posztra, aki azonban nem kívánta Luxembourgot Brüsszelre cserélni.
Az EPP vezetőségi ülése után Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy Chris Pattennel a néppártnak alkalmas jelöltje van a bizottság élére. A brit politikusban Brok szerint megvan a kellő vezetőképesség és erkölcsi tekintély a fontos tisztség ellátásához. Az EPP bejelentése előtt az Európai Parlament harmadik legerősebb frakciója, a liberálisok is egyeztető ülést tartottak, de értesülések szerint nem jutottak közös nevezőre. Az EU soros ír elnöksége viszont jelezte, hogy Guy Verhofstadt belga miniszterelnököt javasolja a csúcsnak Prodi utódjául. Ezt a választást José Manuel Durao Barroso portugál kormányfő hozta a sajtó tudomására. A liberális Verhofstadtnak az eddigi jelzések szerint erős támogatása van francia–német oldalról, viszont komoly ellenzői is akadnak a tagállamok – főként Nagy-Britannia, Olaszország és Lengyelország – részéről.
*
Verhofstadt esélyeit ráadásul valósággal porrá zúzhatja, hogy Kovács László magyar külügyminiszter bejelentése szerint jelölését az európai szocialisták sem támogatják. Mivel az Európai Szocialisták Pártjának nincs önálló jelöltje az Európai Bizottság következő elnökének tisztségére, nem zárják ki, hogy elfogadják az Európai Néppárt jelöltjét.
A helyzetet azonban tovább bonyolítja, hogy Jacques Chirac, a jelentős ráhatással bíró Franciaország elnöke tegnap este megerősítette, Párizs Verhofstadtot látná szívesen az elnöki poszton.
Az Európai Néppárt vezetői már több ízben kijelentették, hogy nem támogatják a belga politikust. S bár az EPP-nek mint európai pártnak közvetlenül nincs beleszólása a bizottsági elnök kijelölésébe, de elnökségének – amely a javaslatot tette – öt hivatalban lévő konzervatív miniszterelnök is tagja. Ők pedig az Európai Tanács tagjaként részt vesznek a döntés meghozatalában. Másrészt az állam- és kormányfők által javasolt jelöltet az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia, ebben pedig ismét a néppárt alkotja majd a legnagyobb politikai csoportot.
Korábban felmerült, hogy az EPP mégis áldását adja Verhofstadt jelölésére, amennyiben a liberálisok támogatják Hans-Gert Pöttering néppárti frakcióvezető európai parlamenti elnökké történő kinevezését. Ugyanakkor a néppártiak és a szocialisták szerda este elvi megállapodásra jutottak arról, hogy a most kezdődő ciklusban fele-fele arányban osztozni fognak az Európai Parlament elnöki tisztségén.
Az unió állam- és kormányfőinek a tegnap kezdődött csúcstalálkozójukon kellene megállapodásra jutniuk az Európai Bizottság következő elnökének személyéről. Diplomaták és tisztségviselők szerint egyáltalán nem kizárt, hogy a huszonötök e kérdésben nem fognak tudni megegyezni.
Az alkotmány véglegesítését illetően a huszonötök igen nagyfokú megegyezési készséget tanúsítanak. A nyitott kérdések közé tartozik viszont még a szavazási rendszer ügye, a minősített többséggel történő döntéshozatal érvényességi körének kiterjesztése, az Európai Bizottság majdani létszáma és öszszetétele, az egyes tagállamoknak jutó parlamenti helyek számának véglegesítése, valamint a kereszténységre történő utalás az alkotmány preambulumában.
Megkezdte munkáját az EPP megbízásából a romániai demokrácia helyzetét vizsgáló bizottság, amelyet Orbán Viktor vezet. A vizsgálóbizottságot azt követően hozta létre az EPP, hogy fideszes képviselők különböző nemzetközi fórumokon jelezték: Romániában egy törvénymódosítással lényegében megakadályozták az erdélyi Magyar Polgári Szövetség indulását a helyhatósági választásokon. Orbán bejelentette, hogy a hét végén delegáció megy Romániába a helyzet áttekintésére, s várhatóan szeptember elejére készítik majd el a jelentést.