Az egekben a sertéshús ára

Az elmúlt héten ötven-hatvan százalékkal emelkedett a sertéshús fogyasztói ára. Az áremelkedésért mintegy harminc százalékban a sertéstartók „felelősek”, ugyanis másfél év után egy hónapja sikerült olyan helyzetet kialakítani a piacon, hogy végre önköltségi ár fölött tudják értékesíteni az élő sertést. A maradék húsz-harminc százalék a húsiparon kérhető számon.

Az ország legnagyobb sertéstermelő megyéjének számító Hajdú-Bihar megyei agrárhivatalának (FM-hivatalának) főállattenyésztője, Jóna László kifejezetten üdvösnek tartja az áremelkedést, hiszen így végre megállni látszik a sertéstartók tömeges csődje. Amint mondja, így is több volt az áldozat a kelleténél, hiszen a kistermelői kocaállománynak mintegy harminc-negyven százaléka áldozatul esett a csaknem két éve tartó válságnak. A nagy vesztesek közé tartozik a létavértesi Aranykalász Termelőszövetkezet, amelynek elnökétől, Csige Józseftől megtudtuk, hogy a szövetkezet tavaly decemberben véglegesen leállt a sertéstenyésztéssel. Kérdésünkre, hogy foglalkoznak-e a sertéstartás újrakezdésével, az elnök határozott nemmel felelt, mert, amint elmondta, néhány évvel ezelőtt, amikor 380 forintra kúszott föl a sertésár, letettek arról, hogy felszámolják az ágazatot, és ennek következtében egy éven belül százmilliós veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni. Csige József szerint a piac hektikus ingásai teljesen kiszolgáltatottá teszik a termelőket, s amíg ez így van, nincs értelme óriási beruházással EU-konform sertéstelepeket üzembe állítani.
Jóna László tájékoztatása szerint Hajdú-Biharban tavaly december elsején 552 ezer sertés volt, amiből a kocaállomány 41 800 darabot tett ki. A teljes sertéslétszámnak 46,9 százalékát tartották kistermelők. A falugazdászok havi jelentése alapján a tavaly év végi állapotokhoz képest most több mint 25 százalékkal kevesebb sertés van a megyében, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag alig van kínálat. A keresleti piac megint csak arra ösztönzi a kistermelőket, hogy süldő kocákat állítsanak be, vagyis arra lehet számítani, hogy tíz-tizenegy hónap múlva újra kínálati piac lesz a sertéságazatban. Ez azonban mit sem változtat azon a tényen, hogy jelenleg nem igazán tudnak a termelők árualapot produkálni. Hasonló véleményen van Gorzsás János, a Magyarországon előállított sertésállomány tíz százalékát produkáló Alföldi Sertésértékesítő és Beszerző Szövetkezet elnöke is, aki szerint a jelenlegi hiányhoz erősen hozzájárult, hogy a tönkremeneteltől félő termelők, kicsik és nagyok még tavasszal is tekintélyes menynyiségű – heti 10-15 ezer – malacot exportáltak Romániába, Boszniába és Spanyolországba a válság levezetésére. Ilyen körülmények között, és tekintetbe véve a sertéshús valóban magasnak tekinthető fogyasztói árát is, meglehetősen nehezen érthető, hogy a húsipar árcsökkentéssel próbálkozik – véli az elnök.
Kiss László, a Debreceni Hús Rt. vezérigazgató-helyettese érdeklődésünkre elmondta, valóban meghirdettek a mostani és a jövő hétre egy ötforintos árcsökkentést. Ezt azért tették, mert a nyugat-európai piacokon, így Franciaországban, Hollandiában és Belgiumban is elkezdett lassan lefelé mozogni a sertéshús ára, illetve nem tudnak értékesíteni a Magyarország Európa után legfontosabb piacának számító japán, illetve koreai piacokon sem a magas felvásárlási ár miatt. Kiss László szerint annak ellenére, hogy valóban kevés sertést kínálnak megvételre a termelők – a néhány héttel ezelőtti 90 ezerrel szemben most csak 70 ezer darabot vágnak országos szinten hetente. Mégis elegendő sertéshús van a piacon. A magyar vásárló ugyanis a magas ár miatt kevesebbet vesz, és hasonló okok miatt nincs igazi exportkereslet sem.