Napok óta csak hitegetnek bennünket, hogy emelkedni fog a meggy ára, de érdemi előrelépés nincsen. Annyit tudtunk a hét végén kicsikarni a vevőinktől, hogy a gyalázatos negyven forintról mától ötvenre emelkedett a felvásárlási ár – mondja Sovány József felvásárló, aki maga hatvan hektáron foglalkozik gyümölcstermesztéssel. Az alacsony ár miatt felvásárlóként is alacsony bevételre számíthatnak, termelőként pedig végképp csődnek néznek elébe. A jelenlegi felvásárlási árból ugyanis még a rovarkártevők elleni háromszori permetezés ára sem jön ki. Hasonlóan elkeseredett Kiss Sándorné, aki úgy vélekedik, a terméktanács a hibás a kialakult helyzetért. Szerinte februárban egy szegedi tanácskozáson döntötték el a minősíthetetlenül alacsony idei árat. Kiss Sándorné állítja, ha nem lesz változás, a szabolcsi meggyesek összefognak, és százával vonulnak Parlament elé, hogy rábírják a kormányzatot, tegyen valamit a lehetetlen helyzet orvoslására.
Meglehetősen kilátástalannak értékeli a meggyágazat helyzetét Battyányi Béla, az 56 tagot számláló és kilencszáz hektáron gazdálkodó Altéker Szövetkezet vezetője is. Mint elmondta, néhány héttel ezelőtt 47 eurócentről indult a velük szerződésben lévő nagy holland konzervgyár, a Corros felvásárlási ára, most viszont 32 eurócenten fogadja a meggy kilóját. A szövetkezetnek fizetett nyolcvan forintból meg kell oldani a begyűjtést, hűtést, palettázást, és ki kell fizetni a göngyöleg darabjának használatáért járó tíz forintot. Így összesen negyven forint az, amit saját tagjaiknak fizetni tudnak a meggyért. A vérlázítóan alacsony ár Battyányi Béla szerint részben azért alakult ki, mert tavaly kevés meggy termett és meglehetősen drágán 250– 300 forintért tudtak csak meggyhez jutni a konzervgyárak. A drága alapanyag magas termékárat indukált, amit viszont az európai fogyasztó nemigen tolerált, vagyis a meggykompót a konzervgyárak nyakán maradt. A gyárak előre menekülvén, olcsón szabadulnak a meggykonzervek tömegétől, az így keletkező veszteséget pedig igyekeznek a termelőkre „visszaosztani”. A „visszaosztás” azonban finoman szólva nem országsemleges, hiszen a meggypiacot meghatározó német és holland feldolgozókat kötelezték arra, hogy elsőként a belga és a német gyümölcsöt vásárolják fel. Battyányi Béla úgy véli, ilyen körülmények között nagyon nehéz dolgozni, és a kormányzat, illetve a terméktanács dolga, hogy változtasson a magyar termelők számára kifejezetten hátrányos gazdasági helyzeten.
Mártonffy Béla, a Zöldség-Gyümölcs Terméktanács ügyvezető igazgatója kérdésünkre elmondta, elemzéseik szerint a meggyágazat szervezetlensége miatt alakul ki évről évre végletes helyzet a piacon. Amikor ugyanis Európában jelentős kereslet van, el lehet érni 300 forintos kilónként árat is – erre volt példa tavaly –, amikor viszont Európa más országaiban is kínálati piac van, akkor a magyar termelők a lengyelekkel együtt többnyire rosszul járnak. Ezen a helyzeten úgy szeretnének változtatni, hogy az európai zöldség-gyümölcs rendelet lehetőségeit kihasználva akkreditáltatják a terméktanácsot az unióban. Ettől a lépéstől ugyanis az ügyvezető igazgató szerint joggal remélik, hogy jelentősen megnő az ágazat érdekérvényesítő képessége az EU-n belül. Mártonffy Béla megítélése szerint erre év vége körül kerülhet sor, s akkor célszerű a francia karfioltermelők minapi példájára hivatkozva, egyszeri kompenzációt kérni a meggytermelők számára az uniótól. Mártonffy szerint azonban ezzel nem lehet mindig élni, az igazi megoldás az lenne, ha a meggytermelők, az európai piac ingásait kiküszöbölendő, megállapodnának a felvásárlókkal egy 150 forint körül árban. Ez viszont azt jelentené, hogy akkor is ennyit kapnak a meggyért, amikor azt 300 forintért lehet tovább adni és akkor is, amikor 40 forintra zuhan a felvásárlási ár.
Az agráriumban minden drágul. Majdnem húsz százalékkal – pontosan 19,4 százalékkal – emelkedett a mezőgazdasági termékek termelői ára májusban az előző év azonos időszakához képest – tetté tegnap közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A KSH honlapján olvasható adatok szerint január–májusban a gabonafélék árszintje – a rendkívül gyenge 2003. évi termés miatt – 72,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A 2004. január–májusi átlagos áremelkedés 15,5 százalékos volt, a növénytermesztési és a kertészeti termékek ára 30,4 százalékkal nőtt, az állatok és állati termékek ára pedig 0,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az idén az első négy hónapban a mezőgazdasági ráfordítások közül a takarmányok ára emelkedett a legnagyobb mértékben, 26,7 százalékkal az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az állatgyógyászati készítmények és a növényvédő szerek ára is az inflációt meghaladó mértékben, 11,6, illetve 12,4 százalékkal nőtt. Az energia áremelkedése májusban felgyorsult, 23,2 százalékos volt 2003 májusához képest. (P. N. O.)
