Óriási különbségek mutatkoznak az egyes uniós tagországok bérminimumszintje között – állapítja meg az Európai Unió statisztikai hivatalának legújabb felmérése. Az Eurostat jelentése szerint a legjelentősebb eltérés abban mutatkozik, hogy a teljes időben foglalkoztatottak hány százaléka él minimálbérből: míg a cseh, az ír, a holland és a lengyel adat 0,8–4 százalék között van, addig hazánkban ez az arány 11,4 százalékos. Az adatsor alapján a tagállamok minimálbérszintje között is jelentős különbség mutatható ki. Magyarország az uniós ranglista középmezőnyének végén található, mivel jelenleg itthon minden kilencedik dolgozó él minimálbérből.
Az uniós statisztikai hivatal felmérése rámutat, hogy a vizsgált országok között a legalacsonyabb minimálbért Bulgáriában kapják az alkalmazottak, ahol a legkisebb jövedelem összege havonta mindöszsze 61 eurót tesz ki. A tagállamok közül a legmagasabb minimálbérrel, 1403 euróval Luxemburg dicsekedhet. Magyarországon jelenleg havi 53 ezer forint a minimális jövedelem, s hazánkkal nagyságrendileg hasonló adattal rendelkezik Szlovákia, Észtország, Lengyelország, Csehország és Törökország is. Az EU tagállamai közül mindössze hét országban nincs törvényileg szabályozva a minimálbér szintje: Ausztriában, Cipruson, Dániában, Finnországban, Németországban, Olaszországban és Svédországban.
Kizárólag a munkaadók és a munkavállalók megállapodásán múlik a minimálbér nagysága, ennek meghatározása nem a kormány feladata – nyilatkozta a köztévé tegnapi adásában Veres János, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára, aki szerint a kabinetnek mindössze egy kötelezettsége áll fenn a minimálbérre vonatkozóan, mégpedig annak kiszámolása, az erre vonatkozó tétel mennyibe fog kerülni a költségvetésnek.
origo.hu
Földrengés volt Magyarországon
