Katonai tiszteletadással felvonták a nemzeti lobogót az Országház előtt az 1956-os forradalomra, valamint a Magyar Köztársaság kikiáltásának 15. évfordulójára emlékezve. Az ünnepélyes zászlófelvonás előtt Mádl Ferenc államfő díszszemlét tartott. Az eseményen részt vett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Holló András, az Alkotmánybíróság elnöke, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és Polt Péter legfőbb ügyész, valamint a pártok, a történelmi egyházak, a kormány és a diplomáciai testület képviselői. Ezután a Vértanúk terén, Nagy Imre kivégzett miniszterelnök szobránál főhajtással és virágokkal emlékeztek a forradalom hőseire és mártírjaira. A fővárosi MSZP, valamint a Fiatal Baloldal – Ifjú Szocialisták nevű szervezet is megemlékezett a 48 évvel ezelőtt történtekről Hiller István, a párt elnöke és a kormányfő jelenlétében.
A 18 évesen kivégzett Mansfeld Péter emlékművének avatási ünnepségén a II. kerületi Veronika parkban több ezren gyűltek össze. Az 1956-os szabadságharc ifjú mártírjának szobra a Sajtóklub felhívására közadakozásból készült el. A park dombjáról vézna, bronzba öntött, meztelen fiatalember tekint szürke gránitoszlopok közül az Országházra. – Zarándokhely ez már, melynek megteremtéséhez pozitívan viszonyult a szocialista vezetésű II. kerület is, holott Horváth Csaba polgármester úr nem tette tiszteletét közöttünk – kezdte beszédét Pörzse Sándor újságíró, majd a Sajtóklub tagjai: Bayer Zsolt, Bencsik András és Tóth Gy. László szóltak az egybegyűltekhez. A Brüsszelben tartózkodó Lovas István levélben fejezte ki gondolatait. Bayer Zsolt megjegyezte: az emlékmű oszlopai között nem a halál áll, hanem a szabadságunk. Egy vékonyka fiú, akit meggyilkoltak. – Az ember itt teheti mérlegre a lelkét – szólalt fel. Wittner Mária egykori szabadságharcos és halálraítélt, aki fájlalta, hogy Mansfeld Pétert, a kamasz forradalmárt gyermeki tisztaságában is meggyalázták, és gyalázzák most is. Rácz Sándor, az 1956-os Nagy-budapesti Központi Munkástanács elnöke felkiáltójelnek nevezte az emlékművet. Beszédet mondott Makovecz Imre, Döbrentei Kornél és Bencze B. György II. kerületi alpolgármester is. Az emlékmű Menasági Péter fiatal szobrászművész munkája, aki Wittner Máriával és Rácz Sándorral avatta fel az alkotást. A szobrot Bolberitz Pál, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának dékánja szentelte fel.
*
A Fidesz II. kerületi szervezete és az Emlékhely ’56 Alapítvány a budapesti Széna téren emlékezett az 1956-os eseményekre. Több ’56-os szervezet, a KDNP és az MKDSZ képviselői is koszorút helyeztek el a Széna téri ’56-os emlékműnél. Ünnepi beszédében Balsai István, az Emlékhely ’56 Alapítvány tagja, független országgyűlési képviselő arra emlékezett, hogy a forradalom 13 napja után a Forgószél hadművelet rommá lőtte a fővárost. Mindezért Borisz Jelcin legalább bocsánatot kért, a húszezer büntetőper kiagyalói, a halálos ítéletek meghozói és a karhatalmisták részéről azonban ez máig nem történt meg. Láng Zsolt, a Fidesz II. kerületi elnöke beszédében: sajnálatosnak tartotta, hogy a fiatalabb generációk keveset törődnek ’56-tal, hiányosak az ismereteik az akkori eseményekről.
Az MDF képviseletében Boross Péter volt miniszterelnök helyezett el koszorút október 22-én a budapesti új köztemető 301-es, 298-as parcelláinál és Tóth Ilona, az 1957-ben kivégzett orvostanhallgató sírjánál.
A forradalom és szabadságharc egyik jelképes helyszínén, a Corvin közben több szervezet és ismert közéleti személyiség tartott megemlékezést. Tempfli József, a Romániai Magyar Katolikus Egyház nagyváradi megyés püspöke azt mondta, hogy a történelem során többször elsiratták a magyarságot, de az, több mint 15 milliós összlélekszámával, a Kárpát-medence legnagyobb nemzete lett. „Mi sohasem fogjuk elfogadni sem azt, hogy kicsik vagyunk, sem azt, hogy elszakítottak vagyunk” – jelentette ki. Az ünnepségen leleplezték, megszentelték, majd megkoszorúzták azt az emléktáblát, amely Bányai László, Battai József, Hóka Mihály és Hoyos János külföldre emigrált 1956-os harcosoknak állít emléket.
Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke a budapesti Gesztenyéskertben kijelentette: „Amíg nem számolunk el a Kádár-korszak 33 évével és saját lelkiismeretünkkel, addig nem tudunk szembenézni 1956 szabadságeszményével”. Gyurcsány Ferenc és Hiller István közös ünnepi cikkére utalva hangsúlyozta: a fiatalok nevében kell elnézést kérni azoktól az idősebb emberektől, akiket a miniszterelnök és az MSZP elnöke azzal illetett, hogy idáig október 23-át a horthysta társadalom nosztalgiája, irredenta veszély és a fehérterror ideológiája lengte körül.
Mádl Ferenc köztársasági elnök fehér rózsákkal rótta le kegyeletét az új köztemető 301-es és 298-as parcellájánál. Az államfő feleségével egy-egy szál virágot helyezett el az 1956-os mártírok és az erdélyi mártírok emlékművénél, valamint Rajki Márton, Tóth Ilona és Brusznyai Árpád sírjánál.
Az 1956-os forradalom felrázta és megváltoztatta a világot – jelentette ki Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke a szabad demokraták ’56-os megemlékezésén az új köztemető 301-es parcellájánál. Moszkva és a magyarországi hatalom 1989-ig, a rendszer összeomlásáig hátrálásra kényszerült – mondta. Az ország az „erkölcseiben hitvány, teremtő erejében pedig a legcsekélyebb mértékben sem hatékony” szovjet birodalomtól akart elszakadni 1956-ban – jelentette ki. Úgy vélte: az akkori közös akaratban, az alapkövetelésekben a parlamentáris demokrácia igénye fogalmazódott meg, a tüntetők szinte ösztönösen olyan világra kiáltottak igent, amelyet addig a rendszer üldözött.
„Nem lett volna 1989 és 1990, ha nem adják ilyen sokan életüket a magyar szabadságért, mindnyájunk biztonságáért” – mondta Áder János, a Fidesz frakcióvezetője szombaton, miután pártja nevében koszorút helyezett el a budapesti Rákoskeresztúri új köztemető 301-es és 298-as parcellájánál, illetve Nagy Imre miniszterelnök sírjánál. Hangsúlyozta: erre mindenkinek emlékeznie kell, aki kimegy a temetőbe a mártírok sírjaihoz. Azt sem szabad elfelejteni, hogy nemcsak megölték, elpusztították, de holtukban is meggyalázták őket. A koszorúzáson részt vett a Fidesz több politikusa, többek közt Deutsch Tamás, az Országgyűlés alelnöke is.
Kétféle öröksége él velünk 1956-nak: a megtorlásé és az elfojtásé ugyanúgy, mint a szabadságé és az igazságé – fogalmazott ünnepi beszédében Áder János, a Fidesz frakcióvezetője az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A Magyar Nemzet 1956. október 30-i számából idézve azt mondta: 48 ével ezelőtt Magyarország népe azt üzente a hatalomnak, hogy megbocsát, de megbékélni nem tud a hazugsággal. Megjegyezte: az akkori cikk megállapításai ismerősen hangzanak, de emiatt ne szomorodjon el senki, mert a mostani ünnepnap a lélek öröméé, hiszen a régen látott gyermek, a magyar szabadság ismét velünk van.
Gyurcsány, Hiller – a legújabb magyar thriller – többek között ezt is skandálta az a tömeg, amelyik a MIÉP Köztársaság téri rendezvényéről vonult át a Hősök terére. Csurka István pártelnök szerint Magyarország mélypontra került, innen csak felfele ívelhet az ország sorsa.
Szeretném hinni, hogy 1956 üzenete a mértéktartás, a sokféleség elfogadása, a cselekvésben való egyesülés – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az 1956-os forradalom évfordulója alkalmából tartott díszelőadáson szombaton az Operaházban. Szerinte a forradalom erős, harsány nemeket mond, a köztársaság viszont igenben fogalmaz, a köztársaságban több a kérdés, mint a válasz.
Az ’56-os megemlékezésekkel párhuzamosan Orbán Viktor a múlt szombaton az egyesült államokbeli Clevelandben amerikai magyar lelkészekkel és magyar szervezetek vezetőivel találkozott, tegnap pedig ünnepi beszédet mondott a Szent Imre római katolikus templomban. A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke az Egyesült Magyar Egyletek meghívására érkezett az amerikai magyarság hagyományos központjának számító városba. Útjára elkísérte Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának elnöke is. A találkozókon szó esett a gondokról, lelkész-, illetve paphiányról, az oktatási segédeszközök szűkösségéről, az anyaországgal való kapcsolattartásról. Orbán Viktor felkereste a clevelandi Magyar Múzeumot is, Böjtös László tiszteletbeli magyar főkonzul lakásán pedig eszmecserét folytatott az amerikai magyar közélet prominens képviselőivel.
George Bush amerikai elnök közleményben méltatta az 1956-os magyar forradalmat, üdvözletét küldve mindazoknak, akik megünneplik az évfordulót. Az 1956-os forradalmat John Kerry demokrata párti elnökjelölt is méltatta, kiemelve a magyar nép szabadságvágyát, elszántságát. Kerry utalt rá, hogy Budapest teljes értékű partner a transzatlanti közösségben, épp ezért elnökként azon fog munkálkodni, hogy Magyarországra is kiterjesszék az amerikai vízummentességet.
A Nagy Imre Érdemrend kitüntetettjei. Hazafias helytállással példát mutató, a magyar függetlenséget szolgáló, a békés rendszerváltozás megteremtése érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként Nagy Imre Érdemrendet vehetett át özvegy Bali Sándorné, az 56-os Emlékbizottság tagja, Debreczeni László, a Pécsi Orvostudományi Egyetem nyugalmazott munkatársa, Király Béla nyugalmazott vezérezredes, Litván György, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára és Mádi Jenő nyugalmazott ezredes, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége tagja. Az érdemrend egyik tavalyi kitüntetettje, Kosáry Domokos, állami díjas és Széchenyi-nagydíjas történész, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke szintén most vette át az elismerést Mádl Ferenc köztársasági elnöktől.
