Bársony András, a külügyi tárca államtitkára kiemelte: az európai alkotmány preambulumába bekerült a kisebbségek védelmének jogi garanciája, továbbá 2014-ig fennmarad az „egy ország, egy uniós biztos” elve és megfogalmazódik az unióhoz később csatlakozók felzárkóztatásának szándéka is. A Fidesz különvélemény csatolását tartja szükségesnek a kormányközi konferencia záródokumentumához a kisebbségek ügyében, ugyanis szerintük a szöveg „nem fedi le, amit a magyarok a kisebbségi jogokon értenek”, s hiányolták a szövegből a keresztényi gyökerekre való utalást is. Az MDF ugyanezt a két kérdéskört hiányolta. A vitában a magyar európai parlamenti (EP-) képviselők is kifejtették álláspontjukat.
Szájer József (Fidesz) elmondta, kudarcnak érzi, hogy a kereszténység nem került be az alkotmányos szerződés preambulumába, bár megemlítette: bekerült a szövegbe a fogalom, közös vallási alapként. Hegyi Gyula (MSZP) beszédében a magyar EP-képviselők összefogásának fontosságát hangsúlyozta, majd megjegyezte, hogy Kovács László biztosi meghallgatásakor „néhányan kellemetlen helyzetbe akarták hozni” a külügyminisztert. Demszky Gábor (SZDSZ) azt szorgalmazta, hogy minden EU-tagországban népszavazás döntsön az alkotmány elfogadásáról, illetve üdvözölte, hogy az alkotmánytervezet a világnézeti semlegességet képviseli. A szerződést október 29-én, Rómában írják alá.
Folytatódott az MSZP és a Fidesz vitája a sorkötelezettség eltörlésével összefüggő törvény-, illetve alkotmánymódosítás kapcsán. Kosztolányi Dénes fideszes képviselő azt állította, hogy az MSZP kezdeményezése „őszintétlen és hiteltelen”. Idézett Keleti György MSZP-s politikus 1988-ban született írásából, amelyben az áll, hogy a katonai szolgálat fenntartása elengedhetetlenül fontos, mivel az egész életre szóló pozitív hatásokkal bír a fiatalok számára. Iváncsik Imre (MSZP) honvédelmi államtitkár erre úgy reagált, hogy korábban Orbán Viktor volt miniszterelnök arról beszélt, minden fiatalnak szüksége van honvédelmi kiképzésre. Hangsúlyozta, meg kellene keresni a javaslatban azokat a pontokat, ahol érdemi vita van és kompromisszumra kellene jutni azokban. Nyitray András (Fidesz) kifogásolta, hogy az új minősített időszak bevezetése az alkotmányba semmilyen összefüggésben nincs a békeidőben történő sorkötelezettség eltörlésével. Közölte: pártja szükségesnek tartaná a sorkatonai szolgálat megszüntetésével egy időben a tartalékos önkéntes kiegészítő haderő létrehozását. Körömi Attila független képviselő azt mondta, hogy egyelőre hiányoznak a sorkötelezettség megszüntetésének feltételei. Úgy vélte, hogy még egy-két évig fenn kellene tartani a jelenlegi rendszert. Wiener György (MSZP) arról beszélt: nincs olyan szomszédos állam, ahonnan támadás érhetné Magyarországot, azonban új biztonságpolitikai kihívást jelent a terrorizmus, amellyel szemben a sorozott hadsereg nem jelent védelmet, jól kiképzett alakulatokra van szükség. Iváncsik Imre is hangsúlyozta, hogy a régióban nincs olyan politikai cél és olyan fegyveres erő, amely veszélyt jelenthetne Magyarországra.
Elítélik az önkényuralmi ideológiákat. Majdnem teljes a konszenzus a parlamenti frakciók között a nyilas, nemzetiszocialista eszméket, megnyilvánulásokat elítélő politikai nyilatkozatról, így arról már hétfőn szavazhat az Országgyűlés – közölték a tegnapi négypárti egyeztetés résztvevői az Országházban. Juhász Gábor (MSZP) szerint a végleges szövegről a házbizottság csütörtöki ülésén születhet megállapodás. A tájékoztatón kisebb vita alakult ki az MSZP és a Fidesz képviselője között. Juhász Gábor azt mondta: azért nem születhetett meg a végleges szöveg, mert Salamon László nem vállalta, hogy frakciója nevében teljes politikai felelősséggel igent vagy nemet mondjon a tervezetre. A fideszes képviselő viszont közölte: ha a kormánypárti frakciók korábban ismertetik tervezetüket, akkor lett volna mandátuma arra, hogy az érdemi ellenészrevételeket megtegye. – A Fidesz-frakció át fogja tekinteni a szocialisták és szabad demokraták által javasolt, „inkább szerkezeti és stiláris jellegű” változtatásokat, és megteszi észrevételeit – tájékoztatott Salamon László. „A Magyar Köztársaság demokratikus jogállam, az európai polgári demokráciák egyenrangú tagja. A Magyar Köztársaság alkotmányával szöges ellentétben áll mindenfajta diktatórikus akarat, mindennemű önkényuralmi ideológia, minden faji, nemzeti alapú kirekesztés, minden – történelmünk során – népirtásba és megfélemlítésbe torkolló politikai törekvés” – áll a legújabb tervezet bevezetőjében.
A brókerbotrány és Gyurcsány. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök brókerbotrányban betöltött szerepét firtatta Demeter Ervin napirend előtt. A fideszes képviselő Tóth András korábbi nyilatkozatára hívta fel a figyelmet, amikor a nemzetbiztonsági államtitkár kifejtette: semmi nem támasztja alá, hogy Gyurcsány Ferenc kapcsolatban állt volna Kulcsár Attilával. – Ezzel szemben a kormányfő egy interjúban elismerte, hogy üzletemberként találkozott a K&H Bank volt ügyvezető igazgatójával – közölte Demeter, aki felsorolta a bróker „szocialista cimboráinak népes táborát”. Bársony András külügyminisztériumi államtitkár arra figyelmeztette az ellenzéki képviselőt, hogy ne tévessze össze a parlamenti üléstermet a bírósággal, az ügyészségi kihallgatóhelyiséggel. Közölte: a hatóságok a Demeter Ervin által felsoroltak közül senkit nem gyanúsítottak meg. Orbán Viktor Fidesz-elnöknek a Gyurcsány-kormány legitimitását megkérdőjelező kijelentéseit kifogásolta Fodor Gábor (SZDSZ), aki teljesen természetes jelenségnek tartja egy demokratikus államban, hogy cikluson belül új miniszterelnök érkezik. A politikus szerint éppen ezért került bele az alkotmányba a konstruktív bizalmatlansági indítvány jogintézménye, amelyet az ellenzéknek is tiszteletben kell tartania. – Önmagában nem is rossz dolog a kormányfőcsere, a koalícióval szembeni választói bizalom helyreállítása szempontjából – vélekedett Fodor Gábor.
Parlamenti munka helyett fagylaltozott. Halaszthatatlan közfeladatai ellátása miatt nem vett részt Gyurcsány Ferenc első parlamenti munkanapján az azonnali kérdések megvitatásakor, amikor több ellenzéki képviselő is tőle várt volna választ felvetéseire. A fideszes Tállai András a nagy jólétről, Szijjártó Péter a söjtöri hagyományok folytatásáról, míg Demeter Ervin a brókerüggyel kapcsolatban kérdezte volna a kormányfőt. Gyurcsány Ferenc egyébként egy antifasiszta kiáltványt írt alá, illetve fagylaltozott az Andrássy úton az azonnali kérdések órájában.
