Bársony András, a külügyi tárca államtitkára kiemelte: az európai alkotmány preambulumába bekerült a kisebbségek védelmének jogi garanciája, továbbá 2014-ig fennmarad az „egy ország, egy uniós biztos” elve és megfogalmazódik az unióhoz később csatlakozók felzárkóztatásának szándéka is. A Fidesz különvélemény csatolását tartja szükségesnek a kormányközi konferencia záródokumentumához a kisebbségek ügyében, ugyanis szerintük a szöveg „nem fedi le, amit a magyarok a kisebbségi jogokon értenek”, s hiányolták a szövegből a keresztényi gyökerekre való utalást is. Az MDF ugyanezt a két kérdéskört hiányolta. A vitában a magyar európai parlamenti (EP-) képviselők is kifejtették álláspontjukat.
Szájer József (Fidesz) elmondta, kudarcnak érzi, hogy a kereszténység nem került be az alkotmányos szerződés preambulumába, bár megemlítette: bekerült a szövegbe a fogalom, közös vallási alapként. Hegyi Gyula (MSZP) beszédében a magyar EP-képviselők összefogásának fontosságát hangsúlyozta, majd megjegyezte, hogy Kovács László biztosi meghallgatásakor „néhányan kellemetlen helyzetbe akarták hozni” a külügyminisztert. Demszky Gábor (SZDSZ) azt szorgalmazta, hogy minden EU-tagországban népszavazás döntsön az alkotmány elfogadásáról, illetve üdvözölte, hogy az alkotmánytervezet a világnézeti semlegességet képviseli. A szerződést október 29-én, Rómában írják alá.
Folytatódott az MSZP és a Fidesz vitája a sorkötelezettség eltörlésével összefüggő törvény-, illetve alkotmánymódosítás kapcsán. Kosztolányi Dénes fideszes képviselő azt állította, hogy az MSZP kezdeményezése „őszintétlen és hiteltelen”. Idézett Keleti György MSZP-s politikus 1988-ban született írásából, amelyben az áll, hogy a katonai szolgálat fenntartása elengedhetetlenül fontos, mivel az egész életre szóló pozitív hatásokkal bír a fiatalok számára. Iváncsik Imre (MSZP) honvédelmi államtitkár erre úgy reagált, hogy korábban Orbán Viktor volt miniszterelnök arról beszélt, minden fiatalnak szüksége van honvédelmi kiképzésre. Hangsúlyozta, meg kellene keresni a javaslatban azokat a pontokat, ahol érdemi vita van és kompromisszumra kellene jutni azokban. Nyitray András (Fidesz) kifogásolta, hogy az új minősített időszak bevezetése az alkotmányba semmilyen összefüggésben nincs a békeidőben történő sorkötelezettség eltörlésével. Közölte: pártja szükségesnek tartaná a sorkatonai szolgálat megszüntetésével egy időben a tartalékos önkéntes kiegészítő haderő létrehozását. Körömi Attila független képviselő azt mondta, hogy egyelőre hiányoznak a sorkötelezettség megszüntetésének feltételei. Úgy vélte, hogy még egy-két évig fenn kellene tartani a jelenlegi rendszert. Wiener György (MSZP) arról beszélt: nincs olyan szomszédos állam, ahonnan támadás érhetné Magyarországot, azonban új biztonságpolitikai kihívást jelent a terrorizmus, amellyel szemben a sorozott hadsereg nem jelent védelmet, jól kiképzett alakulatokra van szükség. Iváncsik Imre is hangsúlyozta, hogy a régióban nincs olyan politikai cél és olyan fegyveres erő, amely veszélyt jelenthetne Magyarországra.
rendőrség
Megszólalt az orvosszakértő: falhoz vághatták a kéthetes nagydorogi csecsemőt + videó
