Jövőre a MÁV Rt. által közlekedtetett személyszállító vonatok csökkentésére készülhetnek fel az utasok a napi forgalomban: a racionalizálás mértéke lényegesen meghaladhatja a tíz százalékot, amit korábban a társaság vezetése közölt. Ennek legfontosabb indoka, hogy a MÁV a menetdíjjal nem fedezett költségeknek csak egy részét kapja meg az államtól, a hitelállomány pedig tovább már nem emelhető. Az európai uniós irányelvek szerint viszont a kormányoknak biztosítaniuk kellene a közszolgálati személyszállítás teljes körű finanszírozását.
Felszámolandó járatok
Értesüléseink szerint a GKM-ben a jövő hét elején döntenek a MÁV által benyújtott 2005. évi menetrendtervezet-javaslatokról. Mint arról korábban Udvari László, a MÁV Rt. elnöke beszámolt, a járatok tíz százalékának csökkentésére lehet számítani 2005-ben, ekkor azonban a társaság vezetése még számolt az ígért többlettámogatással. A MÁV a személyszállító vonatok legalább 66 százalékának finanszírozásához igényelt a menetdíjbevételek mellett teljes körű juttatást a gazdasági tárcától, ami az idei 57 milliárd forint helyett 76 milliárd forint állami támogatást jelentett volna. Ebben az esetben tudná a társaság biztosítani, hogy a naponta közlekedő 2500 személyszállító vonat közül „csak” 300-at érintsen a racionalizálás: egyes járatokat teljesen megszüntetnek vagy rövidített útvonalon közlekedtetnének. A 2005. évi költségvetés tervezetében 57 milliárd forint juttatás szerepel a MÁV személyszállító vonatainak finanszírozásához, így növekedés helyett reálértéken 5,9 milliárd forinttal kevesebb pénzt fordíthat e célra a társaság. Így a díjbevételekkel és a támogatásokkal együtt a menetrendben szereplő vonatok alig több mint a felének a közlekedtetésére jutna pénz jövőre. Ugyanakkor a MÁV Rt. adóssága tovább már nem emelhető, tehát alig lesz lehetőség arra a jól bevett gyakorlatra, hogy a menetdíjjal nem fedezett költségeket drága hitelekkel finanszírozza a vasúttársaság.
Hitel a napi működésre
A MÁV e hónapban kapott hazai bankoktól 53 milliárd forintnyi szindikált hitelt, ebből 40 milliárd forintot költ el a napi működés fenntartására. Ezzel a kölcsönnel viszont 150 milliárd forintra emelkedett a MÁV Rt. adóssága, ami behatárolta a társaság további hitellehetőségeit. Az idén rekordszintű, 48,4 milliárd forintos veszteséggel zárja üzleti évét az rt.
Ennyire rossz gazdasági helyzetben még nem volt a magyar vasút, annak ellenére, hogy az MSZP–SZDSZ-kormány a megalakulása óta a reform tényleges megkezdését hangoztatja. Kevesebb pénzt kap jövőre a működésre, ugyanakkor egyre több utas ingyenes utazását kell biztosítania: a MÁV személyszállító vonatait ugyanis az EU-ból érkező és a magyarigazolvánnyal rendelkező 65 év feletti utasok is igénybe vehetik. A menetrend várható radikális átalakítása egyedül a főváros környéki hivatásforgalmat, valamint a távolsági intercity-forgalmat nem érinti. A vonatszám csökkenése elsősorban a regionális forgalomban jelent majd változást, egyes vonalakon információink szerint csak a reggeli és esti vonatokat közlekedteti a MÁV. A leginkább hátrányos helyzetben azok az utasok lesznek, akik amúgy is a gyenge forgalmú vasútvonalakat használják.
Felvetődött, hogy a forgalom radikális csökkentésének kényszere miatt néhány viszonylatban teljesen megszüntetik a vasúti közlekedést, ám ezt a MÁV-nál cáfolják. Értesüléseink szerint a kormány azonban nem tett le egyes mellékvonalak felszámolásáról, ugyanis – teljesen helytelenül – a vasútra fordítandó kiadások csökkentését leginkább ettől remélik. Ha erről döntés lesz, a MÁV vezetése nem bírálhatja felül.
A 2005. évi törvényjavaslat, ami a gyakorlatban a közszolgálati vasúti közlekedés további erőteljes leépülését segíti elő, a kormány által hangoztatott igazságosabb elosztási elveknek mond ellent. A kevesebb vonattal együtt a MÁV-nál a szolgáltatás színvonala is rosszabb lesz. A vasút mellett a tömegközlekedési rendszer is leépül, az autóbusz-társaságok nem tudják helyettesíteni sok esetben a regionális vasutat, hiszen gazdasági okokból szintén csökkentik járataikat.
Privatizáció és leépítés
A tervezett privatizációt követően az új tulajdonosok elsősorban a nyereséges autóbuszvonalak fenntartásában lesznek érdekeltek. A lakosság így leginkább az egyéni közlekedést választhatja, ami a környezetet is megterheli. Így a vasút, a tömegközlekedés helyzete túlmutat azon, amit a döntéshozók költségvetési problémákkal magyaráznak. A MÁV Rt.-nél tizenegyezer fővel csökkentik a létszámot 2006-ig, szinte változatlan technológiai színvonal mellett. A leépítés a szociális juttatásokat számolva 17,1 milliárd forint kiadást jelent a MÁV-nak és az államnak. A kormány csak a racionalizálás szükségességét hangoztatja, arról azonban nem számolnak be, hogy az ilyen mértékű leépítés rontja a foglalkoztatás szintjét, a munkahelyek csökkentésével pedig az államháztartás bevételei is csökkennek.
Keresztrejtvény
Napi keresztrejtvény
