Az Országos Választási Bizottsághoz eljuttatott beadványt Nyitrai Zsolt, a Fidelitas ügyvezető alelnöke jegyezte. – A kormányprogramnak nevezett üzleti terv az emberek közös vagyonának a kiárusítását célozza – hangsúlyozta Orbán Viktor a Fidesz tegnapi frakcióülésén. Hozzáfűzte, ez a szándék ellentétes az emberek érdekeivel, és veszélyezteti a jövő biztonságát. A Fidesz elnöke szerint az emberek megkérdezése nélkül nem lehet folytatni a privatizációt, mivel az állampolgárok közös vagyonáról van szó. Kitért arra is, hogy a magánosítás korszaka lezárult, bevégezte történelmi küldetését. Hangsúlyozta: ma már nem is privatizációról van szó, hanem mindannyiunk közös vagyonának kiárusításáról. A volt miniszterelnök felszólította a kormányt, hogy támogassa népszavazási kezdeményezésüket.
*
Orbán Viktor azt is elmondta, hogy a jelenlegi kormányprogramot választói felhatalmazás nélkül erőltették rá a társadalomra, hiszen az abban foglaltak ellenétes irányt szabnak az országnak, mint a 2002-es jóléti rendszerváltást ígérő dokumentum.
Gyurcsány Ferenc szerint a Fidesznek akkor van baja a magántulajdonnal, ha azt nem ők tulajdonolják. A miniszterelnök a parlamentben napirend előtt indulatos felszólalásában arra emlékeztetett, hogy Orbán Viktor kormányprogramjában az szerepelt: a privatizáció egyetlen célja a bevételek maximalizálása. Akkor nem volt tehát szó – jegyezte meg a kormányfő – szakmai érvekről, a magyar népről, gyermekeink jövőjének elherdálásáról. – Orbán Viktor akár tudhatná, mi az az üzleti terv, de talán éppen azért nem tudja, mert soha nem dolgozott – fogalmazott. Gyurcsány azt javasolta a Fidesz elnökének, hogy „kérje vissza Medgyessy Pétertől azt az alkotmányt, amelyet korábban neki ajándékozott, mert vélhetően elfelejtette, hogy Magyarország arra épül, hogy minden tulajdon egyenlő”. Felszólalása végén a miniszterelnök azt indítványozta, hogy a nagyobbik ellenzéki párt módosítsa nevét Fidesz Magyar Munkáspártra. Szerinte ugyanis ez az elnevezés fejezné ki a Fidesz által képviselt politika lényegét. Gyurcsány Ferenc mindezt Kuncze Gábor (SZDSZ) napirend előtti felszólalására reagálva mondta el. A szabad demokrata pártelnök a privatizáció folytatása mellett állt ki. Fontosnak nevezte, hogy az állam tulajdonában maradjon az alapfeladatai ellátásához szükséges vagyon, ám mint mondta, bizonyított dolog, hogy magáncégben lényegesen jobban hasznosul a vagyon, hatékonyabban működik, mint állami kézben. – Úgy látom, hogy a kórház-privatizációval kapcsolatos kezdeményezés után ismét létrejön az Orbán–Thürmer-tengely, most a privatizáció leállítását követelve – fogalmazott Kuncze.
A Fidesz a parlamentben is szólt a privatizáció kérdéséről. Pokorni Zoltán alelnök, utalva arra, hogy a magyar társadalom 15 éve a demokrácia és a piacgazdaság mellett döntött, hangsúlyozta, hogy a privatizáció folyamata mára lezajlott. Ma Magyarországon az állami tulajdon részaránya az uniós átlaghoz hasonlóan 20 százalék. A kormánypárti képviselőkhöz intézve szavait azt mondta: „Önök olyan közvagyon kiárusítására készülnek, amelynek tartósan köztulajdonban kell maradnia, mert mindannyiunk biztonságát szolgálja.”
Erre reagálva Draskovics Tibor pénzügyminiszter jelképesnek nevezte a privatizáció ügyéről kibontakozó vitát. – Szerintem nem érthető, miért van megbomlóban a rendszerváltás idején e kérdésben kialakult egyetértés – mondta a miniszter.
Nincs erkölcsi alapja a Fidesznek a privatizáció leállítását követelni, mert kormányzásuk alatt olyan területeken is beindították a magánosítást, ahol a Horn-kormány tartós állami szerepvállalást akart – nyilatkozta lapunknak Suchman Tamás, az energiaszektor vitatott eladásáról elhíresült volt privatizációért felelős tárca nélküli miniszter. A szocialista politikus szerint fontos az állam befolyásának a biztosítása, de ez kormányzati eszközökkel, a törvényhozás lehetőségeivel megoldható.
Az MDF elnöke nem támogatja a Fidesz „privatizációellenes” kezdeményezését – derül ki a politikus közleményéből. Dávid Ibolya hangsúlyozta, hogy konzervatív, jobboldali párt vezetőjeként hisz a magántulajdonban, és elveti a kollektivizmus, a szocializmus minden formáját. „A Fidesz ezzel a kezdeményezésével balról előzi az MSZP-t, és ismét egy platformra kerül a Munkáspárttal, most a privatizáció leállítását akarják, legközelebb a magántulajdon eltörlését fogják követelni” – fogalmazott a pártelnök. Hozzáfűzte: az MDF szerint a privatizációval kapcsolatban az a kérdés, hogy mit és hogyan privatizálnak, és mi lesz a pénz sorsa. Az MDF célszerűséget és ésszerűséget vár a privatizálástól, nem demagógiát. Közölte: helyeslik a privatizációt minden olyan állami vállalat esetében, amelynek állami tulajdonban tartása gazdaságilag indokolatlan. „Támogatjuk a Bábolna Rt. és a Malév magánosítását, de ellenezzük a Szerencsejáték Rt. eladását, mert ez utóbbi esetben ragaszkodunk a szerencsejátékok állami monopóliumának megtartásához, mely egyébként gazdaságosan működik.” Elutasítják a Bólyi Mezőgazdasági Rt. politikai indíttatású privatizációs módszerét, de támogatják a Postabank eladásához hasonló, sikeres módszereket.
Áder János, a Fidesz frakcióvezetője egy televíziós műsorban arról beszélt, számít arra, hogy a szocialisták az Alkotmánybíróságon támadják meg a kezdeményezést, ám ha a testület „viszonylag gyorsan dönt”, akkor garantálja, hogy a Fidesz egy héten belül összegyűjti az ügydöntő népszavazás kiírásához szükséges kétszázezer aláírást. Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda vezetője közölte, az irodához hétfőn megérkezett a Fidesz beadványa. Még nem tudni, hogy az OVB mikorra tűzi napirendre a kérdés tárgyalását. A Fidesz által beterjesztett kérdés a következő: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés azonnali hatállyal állítsa le a gazdasági társaságokban és a közhasznú társaságokban meglévő állami tulajdon privatizációját?”
Népszavazási menetrend. Amennyiben az Országos Választási Bizottság (OVB) jóváhagyja a referendum tartalmát, bármely magánszemély megtámadhatja a kezdeményezést az Alkotmánybíróságon (Ab). Ha az Ab jóváhagyja a kérdőívet, és a Fidesz négy hónapon belül összegyűjti az aláírásokat, az OVB-nek 45 napja van arra, hogy hitelesítse azokat. Kétszázezer érvényes szignó regisztrálása esetén a bizottság az ügydöntő referendum kezdeményezését az Országgyűlés elnökéhez továbbítja. Ezután a házelnök a parlament következő ülésnapján terjeszti a T. Ház elé a kérdést, amely 15 napon belül határozati javaslatot fogad el az ügyben. A döntés kihirdetését követő nyolc napon belül bárki az Alkotmánybírósághoz fordulhat és megtámadhatja a határozatot, melyről a grémium ismét dönt. Ezt követően a referendum időpontját az államfőnek kilencven napon belüli időtartamra kell kitűznie. Ha kétszázezernél kevesebb lesz az érvényes aláírások száma, akkor nincs lehetőség ügydöntő népszavazás kiírására. A népszavazás érvényes, ha a választópolgárok legalább negyede plusz egy fő azonos módon voksol. Az eredményes népszavazási döntés kötelező érvényű, vagyis a parlament a későbbiekben sem határozhat az állami vagyon privatizációjáról. (S. P)
