Kis magyar világ felépítését kell segíteni a határon túli magyar intézmények fokozott anyaországi támogatásával: ez és a kisebbségi magyarok számára a kettős állampolgárság megadása szolgálhatná a szülőföldön-maradás ügyét – íme Orbán Viktor fő mondanivalója a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület és a Polgári Magyarországért Alapítvány közös rendezvényén. Rögtönzött nagyváradi tájékoztatóján a kettős állampolgárság népszavazása és annak „születési esélyei” is szóba kerültek. Arra a kérdésre, miért állt ilyen határozottan a kettős állampolgárság ügye mellé, a Fidesz elnöke a kikristályosodott népakaratra hivatkozott, mely figyelembe vette, hogy a jelenlegi hatalom hatástalanította a korábbi kormány alkotta státustörvényt. Orbán Viktor úgy vélte, a kórház-privatizáció elvetéséről és a kettős állampolgárságról döntő referendumok, mint „két patak”, várhatóan összetalálkoznak.
A Sorskérdés a Kárpát-medencében alcímű tudományos konferencia ugyancsak politikai jellegű felvetése Tőkés László királyhágó-melléki püspök nevéhez fűződik. Az 1999 óta működő, immár akkreditált Partiumi Keresztény Egyetem ugyancsak pénteki tanévnyitója alkalmából jelentette ki, hogy az ezredforduló óta kibontakozott, kezdetben kétmilliárd forint anyaországi támogatást élvező erdélyi magyar felsőoktatásnak jövőre négymilliárdos támogatás volna indokolt. Felrótta a mai magyar kormánynak, hogy utóbb már csak 1,4 milliárdot kapott együttesen a váradi Partiumi Keresztény Egyetem, illetve a szintén magyar tannyelvű, Kolozsvárott, Marosvásárhelyt és Csíkszeredán működő Sapientia Egyetem. Szombati konferenciazáró beszédében a püspök „kis Marshall-tervet” emlegetett: kapják meg a határon túli közösségek a magyar költségvetés egy százalékát.
– Nem elég, hogy 84 éve megcsonkítottak bennünket, mi öncsonkítással tetézzük azt – mutatott rá a magyarság vészes demográfiai hanyatlására Tőkés püspök, beleértve azt a konferencián sokszor elhangzó tényt is, hogy a határon túli magyarok a rendszerváltozás óta, tehát már szabad országokban, mintegy 300- 350 ezerrel lettek kevesebben. Ezért nevezte Für Lajos történész az utóbbi egy-másfél évtizedet a „katasztrófák katasztrófájának”.
A Nagyváradon és a szomszédos Félix-fürdőn megjelent, nemzeti elkötelezettségű egyházi, politikai, tudományos és civil közéleti szereplők közös aggodalmát talán Matolcsy György közgazdász, volt gazdasági miniszter mondta ki legérvényesebben: – Bár megvalósulóban van a nemzet határokon átívelő egyesítése, de lehet, hogy rövidesen nem lesz nemzet. Matolcsy kinyilvánította: már nem az az elsődleges nemzeti cél, hogy szabadság, biztonság és jólét legyen a közös osztályrészünk, hanem a megmaradás és a szülőföldön maradás.
Orbán Viktortól és Bogár Lászlótól, az Orbán-kormány miniszterelnökségi politikai államtitkárától, az akkori demográfiai kormánybizottság titkárától egyaránt azt hallhattuk, a demográfiai helyzet a társadalmi létmódunk tükre. Sok résztvevő szóba hozta, hogy megcsappant a magyarság életkedve, amelyben egyaránt része van történelmi csapásoknak – Mohács, a két világháború és békediktátumai, 1956 máig ható következményei –, a keresztény szakralitás elvesztésének és – Szabó István dunamelléki református püspök szavával – a „hipermaterializmus” előretörésének. Teremtettségünket nem szolgáljuk meg az élet továbbadásával. Az Áldás, népesség kifejezés ötletgazdája, Csép Sándor újságíró dokumentumfilmjében a kalotaszegi asszonyok azt tartják: „Egy gyermek örömnek és bánatnak is éppen elég.”
A konferencián Bogár László, tágra nyitva a látószöget, azt is fölvetette, hogy a kapitalista rendszer az egész térségben válságba került, még csak anyagi értelemben sem képes szabadságot, jólétet és biztonságot adni. Wass Csaba szociológus arra mutatott rá, hogy a piaci szemlélet nem veszi tekintetbe, hogy a profit maximalizálásával, melyet az üzletember a kisemberek családjukra fordítandó pénzével, idejével fizettet meg, elpusztítja a munkaerő újratermelésének a lehetőségét.
A Polgári Magyarországért Alapítvány főigazgatója, Balog Zoltán református lelkipásztor arra intett: nem szabad hagyni, hogy a többség „felejtő” maradjon, meg kell győzni az embereket afelől, hogy a nemzetekre továbbra is szükség van. Balog azt ajánlotta, ne plántáljuk tovább a Gondviselővel szembeni sértettségünket (lásd: Trianon), és ne szenvedéseink okozóira koncentráljunk. A nagyváradi, félixfürdői konferencián megjelent erdélyi katolikus papok sok „mintaesettel” bizonyították, hogy ha van küldetés, van kiút. Gergely István árvákat, elűzött asszonyokat és lányanyákat befogadó, fiataloknak munkaalkalmat kínáló csíksomlyói Csibész Alapítványa csak egy példa a sok közül.
Publicisztika a 6. oldalon
origo.hu
Bán Mór kis híján megnyerette Hunyadival a rigómezei csatát
