Elektorok kezében a döntés

Az amerikai elnökválasztás nem közvetlen rendszerű, de még csak nem is a választott törvényhozók döntenek az államfő személyéről. A választók államonként küldötteket, úgynevezett elektorokat választanak, akik szavaznak az elnökről. Az elektori rendszert 1787-ben hozták létre, és több változtatáson ment át azóta – szakértők szerint bevált, egyedül a szavazatszámlálás metódusai okoznak konstans problémát.
Összesen 538 elektort választanak: a főváros (Washington DC) három delegáltját nem számítva pontosan annyit, mint ahány szenátor és képviselő ül a kongreszszusban. A jelölteknek legalább 270 szavazatát kell ebből megszerezniük a győzelemhez. Választásról választásra a helyi népességszám változását igyekeznek követni az elektorok számának revíziójával, így történt ez az előző négy évben is: Arizona például kettővel több, míg New York kettővel kevesebb elektort delegálhat a kollégiumba 2004-ben, mint 2000-ben.
Az államok túlnyomó többségében az összes elektornak ugyanarra a jelöltre kell szavaznia (engedve a többség akaratának). Kivételt – bár a gyakorlatban még sohasem éltek ezzel a jogukkal – csak Nebraska és Maine képez, míg Coloradóban az elnökválasztás napján rendeznek népszavazást arról, hogy felruházzák-e elektoraikat a megosztott szavazási lehetőséggel. Ez a kérdés már csak azért is fontos, mert míg 2000-ben George W. Bush megnyerte az állam mind a kilenc elektorát, addig a szavazati arányok alapján csak ötöt nyert volna el belőlük, országos szinten elvesztve ezzel a választást Al Gore javára.
A szavazók szándékának további torzulását eredményezheti, hogy míg 26 államban és District of Columbiában (Washington) az elektorokat jogszabály kötelezi arra, hogy kövessék a szavazás eredményét, addig a fennmaradó államokban előfordulhat, hogy átszavaznak a túloldalra. Ez azonban eddig csak nagyon ritkán fordult elő, mivel a pártok nagy gondot fordítanak elektorjelöltjeik megválasztására.
Az elektorok az idén december 13-án gyűlnek össze államonként a helyi törvényhozás épületében, hogy leadják szavazatukat – az 538 fős testület fizikailag sohasem ülésezik együtt. Ez azonban javarészt már csak formaság, mint ahogy a kongresszus január 6-i ülése is, ahol megállapítják az elnökválasztás végeredményét. A törvényhozás szintén újonnan megválasztott tagjainak csak elektori szavazategyenlőség esetén van dolguk: ha ez bekövetkezik, az elnököt a képviselőház, az alelnököt a szenátus választja meg – bár erre 1824 óta nem került sor. Elméletileg így még az sincs kizárva, hogy egyikük demokrata, míg másikuk republikánus lesz.