A tartós hideg és havazás nemcsak a közlekedést és a hulladék elszállítását nehezítette, de markánsan növelte a lakossági és az ipari energiafogyasztást is, különösen a fűtési célút. Ilyenkor nemcsak magasabbra tekerjük a termosztátot, hanem hosszabb ideig hagyjuk bekapcsolva a fűtést, ezért jelentős többletenergiát igényel a komfortos hőmérséklet fenntartása. Sorra meg is dőltek az áramfogyasztási rekordok, illetve a földgázfogyasztás megugrása miatt a hazai gáztárolók telítettsége a napokban nagyjából 55 százalékon állt, ami alacsonyabb érték az ilyenkor szokásosnál.
Igaz, mivel a fogyasztáshoz mérten hatalmas tárolói kapacitással rendelkezünk, a megmaradt mennyiség az ország éves gázigényének közel negyven százalékára is elegendő,
nem számolva a folyamatos és stabil, legnagyobb részben orosz eredetű importot.
Megdöbbentő lenne hirtelen a piaci árat fizetni
A magasabb fogyasztást követően magasabb összegekkel érkezhetnek az energiaszámlák februárban – de korántsem kell olyan pluszteherre számítani, ami veszélybe sodorná a családi kassza egyensúlyát. Ez viszont bekövetkezhetne abban az esetben, ha a szolgáltató az energia piaci árát számolná fel a lakosságnak.
Azt az összeget, amelyet elméletben, vagyis a rezsicsökkentés intézménye híján kiszabhatna az MVM, mindenki megtekintheti a számláján, és összevetheti a ténylegesen fizetendő díjjal.
A különbség megdöbbentő és kijózanító lehet még azoknak is, akik az orosz importgáztól való függetlenedést és a rezsicsökkentés beszántását szorgalmazzák.
A Tiszát támogatók többsége szívesen fizetne többet is
Mégis, a Tisza-szimpatizánsok 59 százaléka támogatja az olcsó orosz gázról és olajról való leválást, még abban az esetben is, ha jelentős energia- és üzemanyagár-emelkedéssel járna – derült ki a Századvég őszi kutatásából. Márpedig, ha az Oroszországból hozzánk érkező vezetékek helyett másként – tengeri szállításokkal, kikötői átfejtéssel, alternatív útvonalakon – jönne az energiahordozó más beszállítóktól, az jóval többe kerülne, mint most.
Az emiatt megnövekedett gázárak három és félszeres díjemelkedést okoznának, vagyis a rezsicsökkentés intézményének a végét jelentenék.
Havonta mindenkinek azt az árat kellene kifizetnie az energiaszámlákkal, ami jelenleg néhány sorral lejjebb szerepel a kimutatásban, és mai szemmel elképzelhetetlen összeg.
Emellett az olajbeszerzések korlátozása ezer forint feletti benzinárakat eredményezne
a Századvég számítása szerint. A költségek ilyen mértékű emelkedése már nemcsak kibillentené az egyensúlyból a családi kasszákat, hanem jóval súlyosabb következményként több mint egymillió háztartást tenne fizetésképtelenné. Az energiaárak emelkedése továbbgyűrűzve 9,7 százalékos többletinflációt okozna a következő években.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!