Gyurcsány Ferenc rövid távú politikai haszonszerzésnek nevezte a kettős állampolgársággal és a privatizáció leállításával kapcsolatos népszavazási kezdeményezést tegnap a parlamentben. Szerinte kárát látja majd „a közös magyar nemzet, ha egyszerű kérdésfeltevéssel próbálnak meg rövid távú hasznot húzni nemzeti felelősségünkből”. Gyurcsány a népszavazási kezdeményezéseket a populista politikára irányuló jobboldali hajlam megnyilvánulásának tekinti. Válaszként Németh Zsolt (Fidesz) hangsúlyozta: a legnyersebb populizmusnak azt a kijelentést tartja, hogy a kettős állampolgárság bármiféle terhet jelentene a magyar költségvetésre. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke újságírók előtt nyilatkozva kiállt a népszavazás mellett, mondván, hogy kormányzati ígéretek helyett törvényi garanciára van szükség a további magánosítás leállításához. Döntött az Országgyűlés a sorkatonaság megszüntetésével kapcsolatos, Keleti György (MSZP) által jegyzett javaslatról, amely alapján arra kötelezik a kormányt, hogy a jövőben ne követeljen sor- és tartalékos katonai szolgálatot az állampolgároktól. Ezt megelőzően személyeskedő vita alakult ki arról, hogy mennyibe kerül az államnak, ha nem akar senkit sem behívni a hadseregbe.
Az előterjesztett több mint 160 módosító javaslat majdnem mindegyikét elfogadta a parlament, ami nem volt meglepő, az viszont igen, hogy a kormány akaratával szemben elbukott az árfolyamnyereség-adó. Ezt a módosítást ugyanis az ellenzéki és az SZDSZ-es képviselők voksainak köszönhetően nem szavazta meg a parlament. Az árfolyamnyereség-adó mellett szinte csak a telefonadóról szóló módosító javaslat és a forrásadó megemelése vérzett el.
Sokat változnak a személyi jövedelemadóval kapcsolatos rendelkezések: 18 százalékos adókulcs lesz érvényben évi másfél millió forintos bevételig, fölötte azonban 38 százalékos adó terheli a jövedelmeket.
Továbbiak a 3. és a 11. oldalon
origo.hu
Nemzetközi médiumok szerint is világszenzáció a magyar kutató felfedezése
