A tavaly július óta a Szaturnusz körül keringő Cassini űrszonda, amely négy évre tervezett miszsziója idején alaposan szemügyre vesz hetet a gyűrűs bolygó harmincegy holdja közül is, elhaladt a Iapetus mellett – adta hírül a BBC.
Az 1436 kilométer átmérőjű Iapetusról, a Szaturnusz harmadik legnagyobb holdjáról a Cassini már fél évvel ezelőtt is készített felvételt. Akkor azonban még hárommillió kilométer távolságban volt tőle. A NASA-nak most továbbított felvételek mindössze 123 400 kilométer távolságból készültek a kétarcú holdról. A Jean Dominique Cassini által 1672-ben felfedezett Iapetust azért nevezik így, mert vezető féltekéje – tehát az, amelyik a keringési iránya felé néz – hófehérnek látszik, a másik azonban szurokfekete.
A tudósok egy része úgy véli, a sötét, porszerű anyag kívülről, esetleg a Phoebe holdról származik, mások szerint viszont lehetséges, hogy a Iapetus belsejéből lövellt a felszínre, meteorbecsapódások vagy vulkáni tevékenység nyomán. A Cassini által továbbított adatok remélhetőleg segítenek eldönteni, melyik elmélet a helyes.
A szonda felvételei gyöngysorszerűen elhelyezkedő hegyvonulatot mutatnak a hold egyenlítője mentén. A déli félteke lyukacsos felszínén egy több mint négyszáz kilométer átmérőjű, kör alakú képződmény is látszik, valószínűleg egy nagy meteor becsapódása nyomán keletkezett kráter. A Cassini 2007-ben pontosabb adatokat továbbíthat a Iapetusról, mert akkor mindössze ezer kilométer távolságban halad el a rejtélyes hold mellett.
A Iapetustól távolodó szonda legközelebbi feladata az lesz, hogy továbbítsa a Szaturnusz Titán nevű holdján január 14-én landoló Huygens szonda adatait a Földre.
origo.hu
Bajba került a hévízi Tófürdő
