Január elsején lépett életbe az a minisztériumi rendelet, amelynek értelmében a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztatóknak nem jár támogatás a tavalyi létszámnövekedés után. Megkeresésünkre a Munkaügyi és Foglalkoztatási Minisztérium sajtóosztályától azt a tájékoztatást kaptuk, hogy bár a rendelet előkészítése során szó volt arról, hogy megszabják, mekkora létszám vehető figyelembe a támogatás megítélésekor, ez a végső változatból kikerült. Ugyanakkor azzal, hogy a rendelet megfogalmazása szerint a dotáció mértéke nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző második év december hónapra igényelt támogatás tizenkétszeresét, lényegében ugyanazt a hatást érték el. Vagyis ennek értelmében a célszervezetek nem vehetik igénybe a 2003-as évhez képest 2004-ben bekövetkezett létszámnövekedés megtartásához szükséges állami támogatást. Ez alól kivételt képez az a munkaadó, aki munkahely-teremtési pályázat útján növelte a foglalkoztatottak létszámát.
*
Tehát, ha valaki saját döntése alapján bővítette a megváltozott munkaképességűek lélekszámát, könynyen előfordulhat, hogy elesik a támogatástól – nyilatkozta lapunknak Balogh Zoltán, a Védett Szervezetek Országos Szövetségének (VSZOSZ) elnöke. Ez szöges ellentétben áll az eddig alkalmazott gyakorlattal, s igen nehéz helyzetbe hozza a fogyatékkal élő embereket foglalkoztatókat – akik úgy bővítették a dolgozói létszámot, hogy számítottak e támogatásokra –, s egyúttal a sérült emberek elbocsátását is eredményezheti. Balogh Zoltán szerint a rendelet miatt a jelenleg alkalmazott mintegy negyvenezer megváltozott munkaképességű dolgozó közül előreláthatóan 4-5 ezer veszítheti el az állását. Közben a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató Rofim Kft. vezetője, Kovács Tamás december 20-án beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, kérve a minisztériumi rendelet megsemmisítését. Lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy megítélésük szerint a rendelet több okból is sérti a magyar alkotmányt. Elsősorban azért, mert a Magyar Köztársaság jogállam, ami azt jelenti, hogy jogbiztonság van, másodsorban pedig azért, mert a jogalkotásról szóló törvény leszögezi: alacsonyabb rendű jogszabállyal nem módosítható törvény, továbbá a jogszabály életbe léptetésekor kellő időt kell biztosítani a jogalkalmazónak, s nem tartalmazhat visszamenőleges kötelezettséget. Kovács Tamás felhívta a figyelmet arra: más célszervezetekkel együtt a kialakult helyzet enyhítése érdekében több javaslatot is benyújtottak a kormánynak, melyekre eddig a kormányzattól konkrét válasz nem érkezett. Hozzátette: a munkavállalók javaslatára, illetve több érdekvédelmi szervezet egyetértésével január első felében nagy valószínűséggel tüntetést szerveznek a parlament elé.
Mindennel együtt, köszönhetően az erőteljes civil tiltakozásoknak, a jelenlegi helyzet kevésbé drámai, mint amit tavaly az első kormányzati terv előrevetített – jelezte Balogh László. Mint mondta, hat hónappal ezelőtt az első törvénytervezet a támogatások mintegy felétől fosztotta volna meg a célszervezeteket, s ezzel jóformán megszüntette volna őket. Ma a fogyatékossággal élő emberek többsége az úgynevezett célszervezeteknél talál munkát. Tavaly e szervezetek 62-65 milliárd forintos támogatásban részesültek. Idén a kormány 55 milliárd forintos keretet különített el e célra, s ezt felülről zárt költségvetési fejezetként kezeli, szemben az előző évek gyakorlatával, amikor az erre elkülönített összegeket az igényektől függően ki lehetett pótolni.
A munkaügyi tárca minisztere, Csizmár Gábor a kedélyeket csillapítandó december végi sajtótájékoztatóján egyébként bejelentette, hogy a 2004-es létszámbővítés támogatására elkülönítenek egymilliárd forintot, melyhez pályázati úton juthatnak hozzá az érintettek. Ez egyébként azon kívül, hogy kevésnek tűnik a tavalyi több mint tízezres létszámbővítés támogatására, azért sem jelent megnyugtató megoldást, mert erről még most sem lehet tudni semmi konkrétumot – mutatott rá Kovács Tamás.
A felsorolt fiskális szemléletet tükröző intézkedések szöges ellentétben állnak azokkal a gyakran hangoztatott kormányzati tervekkel, melyek szerint a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását egy átfogó hosszú távú reformcsomag elkészítésével és alkalmazásával kívánják megoldani. Balogh Zoltán szerint a kormányzattal folytatott tárgyalások során megállapodtak arról, hogy a jelenlegi szabályozás megmarad a jövő év végéig, ugyanis akkor készülhet el az egységes, új uniós jogszabály.
A kormány támogatásmegvonó döntését az eddigi legembertelenebb kormányzati intézkedésnek nevezte Soltész Miklós, a Fidesz szociális és családügyi kabinetjének tagja, mivel a megváltozott munkaképességűek többségének életében a munka jelenti az egyetlen kapaszkodót. Véleménye szerint ezzel ők nemcsak munkájukat, hanem önbecsülésüket is elveszíthetik, s mindezt a kormány olyan álságos hivatkozások alapján teszi, mint az uniós megfelelőség vagy az egy-két napvilágra került visszaélés megfékezése. Nem valószínű – mondta Soltész Miklós –, hogy az uniónak úgy tudunk legjobban megfelelni, ha a fogyatékos foglalkoztatottság amúgy is alacsony szintjét tovább csökkentjük. Rávilágított: míg az unióban a fogyatékosok foglalkoztatási szintje 40-50 százalék körüli, addig hazánkban ez alig éri el a tíz százalékot. A kormányzati intézkedések – jegyezte meg a képviselő – ráadásul csak rövid távú megoldásokat eredményeznek, hiszen azok a fogyatékos emberek, akik munkát vállalnak, jövedelmüknek köszönhetően legalább 15-20 milliárd forintot fizetnek be az államkasszába. Azonban, ha otthon maradásra kényszerítik őket, azon kívül, hogy az állam elesik e bevételtől, a kormányzat szociális kiadásai is megugranak.
origo.hu
Szörnyű motorosbaleset Pécsváradon; kiderült, ki hibázott
