Talán nem olyan tiszta öröm, amikor valaki „balról” csatlakozik hozzánk. Például magával hozza egyoldalú fóbiáit, és előbb-utóbb csatlakozva a másik oldal kórusához, ezzel rengeteget árt: hivatkozási alapot nyújt, ötleteket kínál, amit ott boldogan felhasználnak, idéznek. Véleményét nem zárt ajtók mögött nyilvánítja, ahol esetleg segítene vele.
Vegyük Tölgyessy Pétert. Ül a parlamentben, mint egy elfekvőben, adatokat gyűjtve médiabeli kritikus megszólalásaihoz. Még hogy „válság a Fideszben”? Mert csak 12 százalékkal vezet? Örülne a másik oldal, ha ezt elmondhatná magáról! Rossz a lövések iránya. Nem saját oldalunkat kellene állandóan célba venni. Orbán Viktor „miért nem szólal meg”? Miért nem süllyed Gyurcsány nívójára, és vesz részt mondvacsinált kicsinyes vitákban? De ha megszólal, akkor „mit keres Orbán a Nap-keltében”? Szerintem bízzuk rá, hogy mikor, hol és mit szól – aztán meg miért kellene most szétválasztania elnökségét a miniszterelnökségtől? Mit válasszon szét, hisz még nem ő a miniszterelnök (sajnos)? Majd akkor ráér, ha ő lesz.
Miért kell Gyurcsányék ideges loholását követni? Vajon a sportolók közül azok nyernek-e inkább, akik elejétől kezdve teljes erőbedobással küzdenek, vagy azok, akik a cél előtti hajrában előzik meg őket?
Kovács Mária Budapest
origo.hu
Lopott bankkártyával vásároltak, most bíróság elé állnak
