Reméljük, idővel még rábízhatjuk magunkat a január elsejétől kötelezően előírt, az érintett pénzintézetek által pedig maradéktalanul fel is tüntetett teljes hiteldíjmutatókra, de jelen pillanatban még inkább a kaotikus jelző a legtalálóbb a hazai hitelkínálati listákat illetően. Kétségtelen, alig három hetük volt a hitelintézeteknek a teljes hiteldíjmutató (THM) rendszerére való átállásra, mivel az új szabályozást bevezető kormányrendelet december 10-én jelent csak meg. De az is igaz, hogy a hatályban lévő hitelintézeti törvény módosítása – amelyben ezentúl minden három hónapnál hosszabb lejáratú lakossági hitelszerződésnél kötelezővé teszik a THM feltüntetését – már jóval korábban megtörtént. A kormány által nemrégiben elfogadott jogszabály pedig ennek – a már meglévő, s a bankok által is ismert törvénymódosításnak – a végrehajtási szabálya, vagyis az elméleti felkészülésre bőven volt idejük a hazai pénzintézeteknek. A késlekedő bankok ezzel szemben azzal érvelnek, hogy a pontos számításokhoz szükséges paraméterekről csak december 10-e után kaptak pontos információkat, így még a különböző hitelkínálataik átárazására sem jutott elég idejük, a teljes reklám, információs oldal és tájékoztató anyagok átdolgozásáról már nem is beszélve. Ezenkívül a korábban lekötött hirdetésfelületeiket is képtelenség ilyen rövid idő alatt módosítani, kicserélni.
Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szóvivője szerint azonban ezek az érvek nem magyarázzák a továbbra is hiányos tájékoztatókat és reklámokat. A törvény az törvény, nincs helye pótlólagos türelmi időnek. A felügyelet mostantól folyamatosan ellenőrzi a pénzintézetek hitelkínálatait, valamint a január 1-je után létrejött hitelszerződéseket, s ha bármely területen hiányosságokat észlel a teljes költséglistában, kíméletlenül szankcionálni fogja azt. Ami persze nem jelent feltétlenül azonnali bírságot: kisebb vétségek esetén a felügyelet az első körben leginkább csak figyelmeztet, de az ismételt szabályszegőkkel szemben valóban komolyan fel kívánnak lépni.
Hiányos tájékoztatás esetén valószínűleg pénzbírságra számíthatnak a mulasztók – ezt követelik meg a versenyjogi szabályozások is –, szerződési hibák esetén pedig még keményebb lesz a felügyeleti büntetés. Minden olyan hitelszerződés, amelyet 2005. január 5-e után kötöttek a pénzintézetek, s nem tartalmazzák a hitelkihelyezéssel járó teljes költséglistát, mostantól semmisnek fog minősülni. A kormányrendelet előírásai szerint ugyanis az ügyfélnek biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a szerződés aláírása előtt megismerhesse a THM értékét, illetve annak meghatározásánál figyelembe nem vett költségeket is. Ezt kívánja mind a hazai fogyasztóvédelem, mind pedig a hitelt igénylők érdekeinek védelme.

Szörnyű motorosbaleset Pécsváradon; kiderült, ki hibázott