Szabadságjogokat védelmező egyházak

Egyház és politika volt a címe annak a kerekasztal-beszélgetésnek, amelyet a Keresztény Demokrata Fórum rendezett, de a valódi téma sokkal konkrétabb volt, mint azt a meghívó lakonikus tömörségű szavai rögzítették. A téma tudniillik esetünkben nem az utcán, hanem a napi kormányzati politikai gyakorlatban hever, minthogy a baloldali kabinet a „klérus” és általában a történelmi egyházak megregulázására szánta el magát a visszatérő megnyilatkozások és a költségvetések tanúsága szerint. Minderről Balog Zoltán, a Polgári Magyarországért Alapítvány főigazgatója, Bóna Zoltán, az Ökumenikus Tanács főtitkára, Kránitz Mihály, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektorhelyettese és Szászfalvi László, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának elnöke, a Nemzeti Fórum képviselője beszélgetett a Kráter Könyvesházban.
A diskurzusban kimondva-kimondatlanul is megfogalmazódott: maga az egyházellenes kormányzati attitűd is meglehetősen abszurd így a XXI. század nyitányán. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy teszi ezt egy olyan kurzus, amely a liberális értékek mentén – legalábbis a frázisok szintjén – elkötelezettnek tartja magát, komikumba hajlónak is nevezhetnénk az egyházak szólás- és véleményalkotása elleni kirohanásokat. Szászfalvi László sokak véleményét megformálva fel is vetette: nem paradoxon-e, hogy a jelenlegi Magyarországon az egyházak s a hozzájuk tartozó hívő tömegek a liberális értékek védelmezői, s nem a maguk által annak mondott erők, hisz a törvények betartása, a demokratikus szabadságjogok gyakorlása mellett állnak ki, szemben azzal a hatalommal, amely még egy minisztérium előtti demonstrációt is kétségbeesetten támad. Nota bene: az oktatási minisztérium előtti csendes tiltakozás nyomán horgadtak föl a kormánypárti indulatok, mivel az MSZP–SZDSZ, illetve a tárcavezetés háza táján nehezményezték, hogy egyházi személyiségek és diákok együtt tüntettek az egyházi tanintézményeket sújtó radikális költségvetési támogatáscsökkentés ellen. Balog Zoltán utalt rá, hogy mennyire furcsa, amikor egy, a liberális jelzőhöz ragaszkodó tárcavezetés egyfelől eltörölné az osztályzást, s mennél nagyobb szabadságot adna a gyerekeknek, másfelől viszont durcás lesz, ha azok vele szemben is gyakorolják alkotmányos jogaikat. A végén még azt is elő akarják majd írni, hogy a gyerekek netán saját szüleikkel kimehetnek-e március 15-én a Petőfi-szoborhoz – jegyezte meg a református lelkész.
Bóna Zoltán az alkotmányosság kapcsán leszögezte: nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy Magyarországon megkérdőjelezik az egyházak véleményalkotási jogát. Főként akkor nem, amikor az Európai Unió frissen elfogadott alkotmánya külön foglalkozik az egyházak kiemelkedő szerepével. Az 51. paragrafus kimondja, hogy állandó, nyilvános és rendszeres dialógust kell folytatni az egyházakkal. Örvendetes lenne tehát, ha a budapesti kormány is figyelné az EU szavát. (Még ha nem is ukáz formájában érkezik, mint Moszkvából anno – fűzhetjük tovább a gondolatsort.) S hogy igaza van-e Bóna Zoltánnak, amikor azt állítja, hogy az emberi méltósághoz való alkotmányos jog is sérül, ha valaki úgy állítja be, mintha több millió ember a többiek egzisztenciális helyzetének aláásására törekedne, mint ahogy azt a kormánypártok és hűséges média-fegyverhordozóik tették? A kettős népszavazás kapcsán ugyanis nem másról volt szó, mint erről a régi rendszerből ismert megosztó receptről. S hogy a magát csökönyösen baloldaliként meghatározó kormányzat és köre elfelejtkezik arról, hogy az egyházak nem pusztán a papokat jelentik, hanem a vallásos emberek, hívők millióit is?
Minden bizonnyal jó helyen keresték a választ a beszélgetés résztvevői, mint ahogy Szászfalvi László is öszszefüggésbe hozta a kettős állampolgárság elleni kormányzati kampány visszásságait az egyházellenes kirohanások kommunista múltból való leporolásával. A csurgói lelkész szerint hasonlatos a mostani kabinet eljárása ahhoz a régi romániai gyakorlathoz, hogy amint belpolitikai konfliktusok, gazdasági bajok jelentkeznek, rögtön előhúzzák a „magyar kártyát”. Márpedig a magyar kártya Magyarországon mégsem lehet olyan hatékony, ráadásul Szászfalvi másokkal egyetemben úgy véli, alkotmányos, emberi jogi kérdéseket feszeget a Gyurcsány Ferenc köréből induló támadássorozat.
Persze a szociálliberális kabinet médiatechnikái talán saját maga által is kifürkészhetetlenek. Legalábbis ezt sejteti Balog Zoltánnak az az információja, mely szerint Gyurcsány elhíresült pápalátogatása alkalmával csak utólag akart merész megmondóember köntösében tündökölni. Azt beszélik, hogy egyetlen kritikai észrevételt sem tett II. János Pál előtt, csak később, a kamerák kereszttüzében retusálta szokás szerint bátorrá a párbeszédet. Megjegyezzük: tudnia kellett volna, hogy a kamerák jelenléte már más párttársai számára sem bizonyult jó ómennek, amint azt Zuschlagék leszereplése ékesen illusztrálta.