Az LB kollégiumvezető bírája elmondta: felhívták az alperes Magyar Államkincstárt, hogy terjessze elő ellenkérelmét. A tárgyalást az év első felében megtartják. Több mint 300 ezer forintot kér a Magyar Államkincstártól egy kismama, mégpedig államigazgatási jogkörben okozott kár címén. Az úgynevezett kismamaperek újabb változata került ezzel a Legfelsőbb Bíróság elé. Ilyen címen még nem perelték az államot kisgyerekes anyák.
*
Mint Radovics Csilla ügyvéd, az asszony jogi képviselője elmondta, kérelmüket a Pest Megyei Bíróság és a Fővárosi Ítélőtábla is elutasította, ám olyan indokkal, ami ellentétes az LB kártérítési gyakorlatával. Mindkét bíróság kimondta ugyan, hogy az államkincstár tévedett, amikor csak részben fizette ki a kismamát megillető járandóságot, de a bíróságok szerint a téves jogalkalmazás nem alapozza meg a kártérítési igényt. Az ilyen hatósági magatartás ugyanis – az ítéletek szerint legalábbis – nem felróható, nem vétkes. A jogszabály alapján viszont ez is feltétele a kártérítésnek.
Az asszony – mint Radovics Csilla elmondta – a téves jogalkalmazás következtében csupán a 2000 és 2002 közötti időre kapott pénzt, de ekkorra is kamat nélkül. Ugyanakkor a gyermek 1999-ben született, tehát további jövedelempótlékra tarthatott volna igényt, mert a pótlék a hasonló ügyekben 1998-tól jár. Követelhető a kamat is a teljes időszakra és az a 20 százaléknyi adóteher, amit – kedvező ítélet esetén – az 1995-ös adótörvény alapján a kártérítésből be kell fizetniük az állam javára. Az ügyvéd szerint az LB-nek egy 2001-ben hozott és a Határozatok Tárában közzétett döntését kell alapul venni. Eszerint ha a közigazgatási hatóság az egyértelmű jogszabállyal ellentétesen dönt, s nincs mérlegelési jogköre, akkor a téves jogalkalmazás nem mentség. A hivatal magatartása ugyanis ilyenkor felróható, vétkes, tehát megalapozza a kártérítési igényt. Erre hivatkozva kérték a jogerős ítélet felülvizsgálatát a Legfelsőbb Bíróságtól.
Murányi Katalin, az LB polgári kollégiumának vezetője lapunk kérdésére elmondta: az illetékes bíró megvizsgálta a felülvizsgálati kérelmet, és megállapította, hogy megfelel a jogszabályoknak: befogadható, s a tárgyalás is kitűzhető az ügyben. A bíróság felhívta a Magyar Államkincstárat, hogy terjessze elő ellenkérelmét. A kollégiumvezető szerint a tárgyalást még az év első felében megtartják.
Új stratégia. Radovics Csilla most először perel ezen a címen. Korábban nem kártérítésként érvényesítette az elmaradt pótlékot és kamatait, hanem közigazgatási pereket indított. Arra hivatkozott, hogy a gyesről szóló 1979-es jogszabály 1996-os módosításakor úgy emelték fel a gyes összegét, hogy a havi 6700 forintos pótlékot nem törölték el. A hatóság viszont úgy tekintette, hogy a pótlékszabály már nincs hatályban, és nem fizetett. A Legfelsőbb Bíróság az ügyek első csoportjában, 2003-ban három család kérelméről döntött. Az ítélet után 250 ezer család utólag megkapta járandóságát. A kamatokat akkor öt helyett csak három évre ítélték meg.
