Éles vita a csúcstalálkozón

Csúcstalálkozóra gyűltek össze tegnap a parlamenti pártok vezetői a kormányfő meghívására, hogy a második Nemzeti fejlesztési tervről tárgyaljanak. Gyurcsány a terv fő pillérének a versenyképesség, az igazságosság növelését és a biztonságot tartja. Orbán Viktor számon kérte a kormányon, mire fordították az államkincstárhoz eddig befolyt EU-támogatásokat. Úgy tudni: éles vita jellemezte a találkozót.

Tábori Gabriella
2005. 02. 04. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A második Nemzeti fejlesztési terv fő pillére a versenyképesség és az igazságosság növelése, illetve a biztonság megteremtése lesz, ez utóbbi Orbán javaslatára – közölte a miniszterelnök, miután mintegy háromórás megbeszélést folytatott a parlamenti pártok elnökeivel három minisztere, Baráth Etele EU-s ügyekért felelős tárca nélküli, Kóka János gazdasági és Göncz Kinga esélyegyenlőségi miniszter társaságában, zárt ajtók mögött. A második Nemzeti fejlesztési terv az EU következő, 2007 és 2013 közötti költségvetéséből hazánknak jutó források felhasználását határozza meg. Gyurcsány ismertette a kormány álláspontját, s mint mondta, egyetértés alakult ki abban, hogy olyan fejlesztéspolitikát kell megvalósítani, amelynek nyomán több és jobban fizető munkahely lesz az országban.
*
Kifejtette, hogy a fejlesztéspolitika azt jelenti: „Be kell ruházni az emberbe, az egészségügybe, az oktatásba, a gazdaságba, a környezetbe.” Közölte, Orbán Viktor Fidesz-elnök indítványozta egy egyetértési nyilatkozat elfogadását, amelyet azért nem támogattak a kormánypártok, mert azt csak a helyszínen kapták kézhez, és mert az egyfajta végrehajtó hatalmat adott volna egy parlamenti bizottságnak.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint a tárgyalópartnerek annak ellenére nem fogadták el a nyilatkozatot, hogy semmiféle érdemi kifogást nem találtak benne. Orbán az ötpontos tervezetben egy, az uniós pénzek felhasználását értékelő négypárti bizottság létrehozását, valamint a 2006 és 2010 közötti fejlesztéspolitikát befolyásoló főbb döntések előkészítését végző testületek felállítását indítványozta, törvényalkotást javasolt a Nemzeti fejlesztési tervről és a vidékfejlesztési tervről, valamint a közigazgatás alkalmassá tételét a fejlesztési igények számbavételére.
Kiszivárgott hírek szerint a tanácskozáson éles vita alakult ki Orbán Viktor és a miniszterelnök között, az előbbi ugyanis „számon kérte” a kormányon, mire fordították a magyar államkincstárhoz eddig befolyt EU-támogatásokat, sérelmezve, hogy a pályázók hiába várnak a pénzükre. Ez a színfalak mögött zajló összetűzés lehet a magyarázat arra, hogy sajtótájékoztatóján a kormányfő fontosnak tartotta közölni: Magyarország jó helyen áll a benyújtott és elfogadott pályázatokat tekintve, az utóbbiakra megérkezett a pénz az államkincstárba. Orbán azt közölte, az egyeztetésen azt a tájékoztatást kapta, hogy az uniós csatlakozás óta 176 milliárd forint érkezett uniós támogatások formájában az államkincstárhoz, ami arról győzte meg, hogy igenis rendbe lehet tenni a gazdaságot. – Nem az a baj, hogy rövid a takaró, hanem hogy keresztbe van az ágyon – fogalmazott.
A Fidesz elnöke a Nemzeti fejlesztési tervhez való hozzájárulásképpen vállalta, hogy pártja elkészíti Budapest fejlesztési tervét, amelynek megalkotásába a fővárosi polgárokat is bevonják. A pártelnök kérdésre válaszolva kitért arra, volt egy olyan pont a tárgyaláson, amikor ki kellett jelentenie, hogy a Fidesz semmiféle háttérpaktumra nem hajlandó a nyilvánosság kizárására. Azt azonban nem árulta el, hogy minek kapcsán kellett ezt mondania. A tárgyalópartnerek mindegyike nyitottnak mutatkozott az egyeztetések folytatására. Hiller István, az MSZP elnöke úgy fogalmazott: „Érdemes volt a kezdeményezés, és érdemes volt a munkamegbeszélés.” Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke szerint előrelépés történt azzal, hogy a miniszterelnök és a négy pártelnök képes volt egy asztalhoz ülni. Dávid Ibolya MDF-elnök kijelentette: a Nemzeti fejlesztési terv „rossz, nem ad világos irányokat, koncepciótlan, zavaros, nem nevezhető stratégiának, tervnek, csak a tanulmányok alsó szintjét éri el”.

Újságírók előtt bemutatta azt a vaskos iratcsomagot, amelyet kevéssel az egyeztetés előtt juttatott el hozzá a kormányfő. Rámutatott: ez is mutatja, hogy Gyurcsány nem készült valódi egyeztetésre. A miniszterelnök által előadottak azonban már közelebb álltak az MDF elvárásaihoz, ott ugyanis már Gyurcsány megfogalmazott prioritásokat.



Kirekesztett szakértők

Kisebb közjátékkal kezdődött az egyeztetés a miniszterelnök és a pártok elnökei között: Orbán Viktor Fidesz-elnök kezdeményezése ellenére a tanácskozáson nem vehetett részt több szakértő. Schmitt Pál (Fidesz), aki Orbán Viktort kísérte volna el a megbeszélésre, elmondta, a konzultációra csak a miniszterelnök hozhatott szakértőket. – Az indok az volt, hogy eredetileg csak a pártelnököket hívták meg, pedig biztosan lett volna még néhány szék a teremben – fűzte hozzá. Így végül a Fidesz szakértőit, Navracsics Tibor elnöki kabinetfőnököt, Schmitt Pált, Pelczné Gál Ildikót, a Fidesz készülő kormányprogramjának Nemzeti fejlesztési tervre (NFT) vonatkozó részét készítő szakértőjét, valamint Nógrádi Zoltánt, a Fidesz-frakció NFT-munkacsoportjának vezetőjét Veres János, a kormányfő kabinetfőnöke a Nándorfehérvár Terem melletti irodába invitálta, ahol ismertette velük a kormány álláspontját.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.