A káosszal birkóznak

Megkezdte az új kormány megalakítását tegnap a kirgiz ellenzék, hogy betöltse az Aszkar Akajev elnök előző napi megbuktatása nyomán keletkezett hatalmi űrt. A külföldre menekült Akajev államcsínynek nevezte a hatalomátvételt, és közölte, hogy nem mondott le, a parlament ugyanakkor Kurmanbek Bakijev ellenzéki vezetőt bízta meg az ügyvezető elnöki és kormányfői teendőkkel. Igaz, ez a döntés ellentmondani látszik a parlament előző napi határozatának, amellyel Isenbaj Kadirbekov parlamenti elnököt bízták meg ideiglenesen az elnöki teendők ellátásával.
Az új hatalom első számú feladata, hogy stabilizálja a meglehetősen kaotikus helyzetet, és elejét vegye a fosztogatásoknak. Jellemző a Biskekben uralkodó állapotokra, hogy több száz fiatal még az új parlament ülését is megzavarta. A tüntetők köveket dobáltak és kiabáltak, fokozva a fővárosban amúgy is kialakult zűrzavart. Előzőleg, az éjszaka folyamán nagyszabású fosztogató hullám söpört végig a kirgiz fővároson. Szemtanúk beszámolói szerint szupermarketeket fosztottak ki, az európai kinézetű külföldieket pedig bántalmazták. Az ötcsillagos Hyatt Hotel éttermeinek vendégeit például felszólították, hagyják el az épületet. A zavargások során különböző források szerint öt ember vesztette életét, és 367-en sebesültek meg.
*
Folytatás az 1. oldalról >
A rend helyreállítása érdekében magasabb szintű készültségbe helyezték a kirgiz hadsereget. Megerősítették a járőröket, és katonai egységeket irányítottak át Biskekbe. Felújította munkáját a kirgiz rendőrség is. A rendfenntartók élére kinevezett Feliksz Kulov a lakosságot arra szólította fel, alakítsák meg saját népi milíciájukat, hogy elkerüljék a további erőszakos cselekményeket, és fékezzék meg Biskekben a csütörtök este óta zajló fosztogatást. Tegnap a főváros központjában már heves tűzpárbajokra is sor került a bűnözők és a hatóság között. A parlament mégis úgy döntött, hogy nem vezet be kijárási tilalmat az országban. A külügyminiszteri teendőkkel megbízott Roza Otunbajeva a CNN hírtelevíziónak nyilatkozva közölte, hogy a parlament sorsáról a júniusra tervezett elnökválasztás után döntenek. Az ideiglenes államfő közben kijelentette, hogy a hatalomra került kirgiz ellenzék nem kérdőjelezi meg az orosz és az amerikai légitámaszpontok jelenlétét az országban.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a hatalom gyengeségét okolta a Kirgizisztánban kialakult helyzetért, ugyanakkor jelezte, Moszkva kész együttműködni a kirgiz ellenzék hatalomra került vezetőivel. Kiderült ugyanakkor, hogy a hat szovjet utódállamot tömörítő Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete segítséget ajánlott Aszkar Akajevnek megdöntése előestéjén, de ő azt nem vette igénybe. A szervezet főtitkára úgy vélte, a kirgizisztáni destabilizálódás megrázkódtatásokat okozhat Üzbegisztánban és Tádzsikisztánban, sőt kihathat Kazahsztánra is.
Nurszultan Nazarbajev kazah elnök szerint Kirgizisztánban a felgyülemlett társadalmi-politikai problémák tömeges elszegényedéshez vezettek, és ez váltotta ki a megmozdulásokat. Az államfő szerint a hatalmi szervek gyengesége is közrejátszott a káosz kialakulásában.

Láncreakció. Több száz tüntető követelte Alekszandr Lukasenko államfő lemondását Minszkben. Andrej Klimov volt parlamenti képviselő azt mondta: a forradalom csak most kezdődik Fehéroroszországban, s az ellenzék mindent megtesz azért, hogy az államfő ne indulhasson a 2006-os választáson.