Célt tévesztett a Sulinet program

Nem az eredeti cél megvalósulását, azaz a számítógép-használat elterjedését segítette a Sulinet program – vonható le a következtetés az oktatási tárca tanulmányából. A több tíz milliárd forintnyi adó-visszatérítés segítségével megvásárolt informatikai eszközök olyan jómódú családokhoz kerültek, akik már rendelkeztek számítógéppel.

2005. 03. 28. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egy az Oktatási Minisztérium internetes honlapján közzétett tanulmány szerint körülbelül 130 ezer számítógép került a háztartásokba és közel félmillió család jutott számítástechnikai eszközökhöz a kormány Sulinet Expressz programja révén. Az intézkedési csomag hivatalos célja az internet és a számítástechnikai eszközök elterjedésének segítése volt. Csakhogy a dokumentumból az is kiderül: az elköltött állami milliárdok dacára nem emelkedett a számítógéppel ellátott családok száma, hiszen 2004-ben a magyar családok huszonhét százaléka rendelkezett legalább egy számítógéppel, éppen úgy, mint 2003-ban. Egyedül a több gépet birtokló családok száma nőtt – derül ki a kimutatásból – egy százalékkal. A közlemény szerint a program végrehajtása során 2003-ban fél év alatt 15 milliárd forintot fizetett vissza az állam adó-visszatérítés formájában a vásárlóknak.
*
A vevők egyébként 2003-ban közel 23 milliárd forintot költöttek Sulinet-termékekre, tehát az állam az összérték körülbelül 65 százalékát térítette vissza. Köztudomású, hogy a programot korábban is sok bírálat érte, hiszen már az indulásakor látható volt, hogy sokan nem számítógépeket, hanem luxuskiegészítőket vásárolnak az állami támogatás segítségével.
Abból a tizenötmilliárd forintból, amit az eredménytelen Sulinet Expressz program első fél évére költött el az állam, ötezer kollégiumi férőhelyet lehetett volna létrehozni – mutatott rá lapunknak Béres István, aki a polgári kormányban a felsőoktatási beruházások kormánybiztosa volt. Hozzátette: a kormány 2003-ban és 2004-ben feltehetőleg annyi pénzt költ erre a programra, amennyiből fedezni lehetett volna a megígért tízezer kollégiumi hely megépítését. – Ezeket a férőhelyeket most burkolt államadósság felhasználásával hozzák létre, magánvállalkozók bevonásával, s várhatóan 38–45 ezer forintba kerül majd havonta egy-egy kollégiumi férőhely – emlékeztetett.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.