Március végére ígérte az adóreform-bizottság, hogy leteszi adómódosító javaslatait a kormány elé. Hogy halad a munka?
– Szerdai ülésünk után úgy tűnik, 30-ra készen leszünk a tervekkel. Ami még eldöntésre vár, az a számításokkal alátámasztott élőmunkaterhek csökkentése, valamint az iparűzési adóval kapcsolatos elképzelések végleges formába öntése.
– Ki lehet jelenteni, hogy a javaslatok adócsökkentést hozhatnak?
– Igen. Bár az iparűzési adó esetében meg kell oldani, hogy az önkormányzatok bevételei biztosítottak maradjanak. Egyetlen település sem kerülhet hátrányosabb helyzetbe, mint amiben most van.
– Ez lehet az ingatlanadó?
– Valóban fut a javaslatok között az ingatlanadó bevezetése, ám alkalmazása még nem eldöntött.
– Nemrég Draskovics Tibor pénzügyminiszter azt mondta, az adóreformban akkora kockázatot szabad vállalni, amekkora nem veszélyezteti az egyensúlyőrző gazdasági folyamatokat. Mennyiben határozza meg a bizottság munkáját, gondolkodását ez a kijelentés? Úgy tűnik, a pénzügyi kormányzat nem szeretné, ha a bevételek aránya csökkenne.
– Az lehet, hogy nem szeretné, de az adócsökkentési javaslatokat úgy nem lehet kialakítani, hogy ne legyen költségvetési vonzatuk. Például az élőmunkaterhek csökkentéséhez is szükség van többletforrásra. Kérdés, hogy ezt honnét lehet előteremteni.
– Honnét?
– Például meg lehet adóztatni az eddig nem adózó jövedelmeket. Nemcsak az árfolyamnyereség-adó bevezetésére gondolok, hanem a feketegazdaság elleni hatékony fellépésre is, hogy nagyobb legyen a fenyegetettség.
– Mostanában olyan hírek látnak napvilágot, hogy tovább csökkentik az adóhivatal létszámát. A korábbi APEH-elnök, Király László György nemrég azt mondta, további létszámcsökkentést csak akkor tud elfogadni, ha ezzel feladataik is mérséklődnek. Van apparátusa az adóhivatalnak a szélesebb körű revíziókhoz?
– Nem tudni, mekkora lesz a leépítés, néhány száz főről hallani. Való igaz, hogy az APEH létszáma, kapacitása kevés a szélesebb körű ellenőrzésekhez. Éppen ezért azt javasoltuk, hogy külső könyvvizsgálók, adótanácsadók végezhessék megbízás alapján az ellenőrzések egy részét. Ez esetben az adóhatóság jelölné ki, kit kell ellenőrizni.
– Nem szeretném egy szakma képviselőit sem megsérteni, de a magánszektor bevonása az ellenőrzésekre nem növeli a korrupciós veszélyt? Az adóhatóság láttán azért mindenki bokázik, míg egy magánvállalkozás esetében sokan azért csak megpróbálnának kenőpénzt csúsztatni.
– Ez a korrupció veszélyét anynyiban növelné, ha nem lenne megfelelő kontroll. Az adóhatóság utólagos revíziója azonban megmaradna, ez pedig megfelelő biztosíték.
– A feketegazdaság elleni fellépés jegyében a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara egy hete jelentette be, általános gazdasági amnesztia bevezetését javasolja azok számára, akik a jövőben vállalják, hogy a feketegazdaságból a legálisba teszik át tevékenységüket. Mi erről az ön véleménye?
– Ezzel nem értek egyet. Azt ugyanis, hogy egyeseknél a múltbéli vagyongyarapodás miből származott, meg kell vizsgálni. Ahol pedig nagymértékű volt az adóeltitkolás, ott az adózási konzekvenciákat viselni kellene az érintetteknek. Nem a kényszervállalkozásokról beszélek.
– A legalizálás, az egyszerűbb adózás irányába való elmozdulásban mérföldkőnek számított az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) bevezetése. Ugyanakkor sokáig az unió álláspontja ismeretének hiányában bizonytalan volt ezen adónem jövője. Most terítéken van az eva továbbfejlesztése, a jelenlegi 25 milliós bevételi plafon 50 millióra emelése. Lesz változás?
– Ez az elképzelés abban az esetben lehet jó, ha nem ütközik uniós elvárásokba. Ez esetben kiterjeszthető lesz a termelő-, a kereskedőcégekre is. Magát az evát az EU tudomásul vette, ezért most nem tudom, hogy az ötvenmillióra történő emeléssel szabad-e újra az unió figyelmét felhívni a rendszerre, s az állóvizet megbolygatni. Ezzel ugyanis akár az eva létét is veszélyeztetni lehet.
– Mi a véleménye arról, hogy a pénzügyminiszter utasítására az adóhatóság visszatartotta az áfakiutalást?
– Az áfát nem kellő gondossággal tervezték meg, s nem vették figyelembe a korábban az unióhoz csatlakozott államok tapasztalatait. Az pedig, hogy mindenkit ellenőriztek, nem volt szerencsés ötlet. Ez ugyanis nem hozott annyi bevételt a központi büdzsének, mint amennyit a késedelmi pótlékok miatt elvitt. Kétséges a lépés jövőbeli visszatartó hatása, hiszen a kiválasztás tematikája a régi módszer alapján zajlik.
– Az áfával kapcsolatban mire kell odafigyelni a jövőben?
– Az áfacsalások csak most kezdődnek. Nem csupán magyar cégekre gondolok, hanem külföldiekre is, amelyeket e célból csak most hoznak majd létre. Ezt a tagállamok adóhatóságai közötti együttműködés tudná megakadályozni, ám kérdéses, hogy mennyiben sikerül ezt kialakítani.
– Bár az adóreform-bizottság nem foglalkozik vele, de mi a véleménye a fogyasztási adót felváltó, s ez évtől majd 32 százalékkal megemelt regisztrációs adóról?
– Ezt a rendszert teljes egészében át kellene gondolni, meg kellene vizsgálni, mennyire EU-konform. Véleményem szerint meg kellene szüntetni, vagy legalábbis nem lenne szabad különbséget tenni az új és a használt járművek után fizetendő adó mértéke között.
– A napokban az ön helyettese, Vadász Iván azt mondta, hogy a Pénzügyminisztérium szakértői inkább hátráltatták a munkát, mintsem előre vitték volna. Mi erről a véleménye?
– Sajnos ezt valóban tapasztaltuk. Szerdán e témakörben is beszéltem a pénzügyminiszter úrral, aki minden egyszerűsítési javaslatunk támogatásáról biztosított, s ennek eredményeképpen az apparátus eddigi ellenállását is sikerült leküzdeni. Ennek hatása már a bizottsági ülésen is érződött, s bár a tárca szakértői elmondták, ha valamivel nem értettek egyet, de hozzáállásuk lényegesen megváltozott.
– Az esetleges változások bevezetésének időpontja között hallani 2006-os, de 2008-as dátumot is. Amikor ilyen mértékű versenyhátrányban van a régióban Magyarország, akkor nem vétek éveket várni?
– Van olyan terület, ahol szükség van a hároméves időtartamra. Egyfelől a költségvetés teherbíró képessége miatt, másfelől, mert vannak olyan kedvezmények – például az iparűzési adó esetében –, amelyeknél évekre szóló adókedvezményeket adtak. Így ennek megváltoztatása alkotmányossági problémákat is felvetne.
– Mit gondol, a kormány asztalára kerülő javaslataik megvalósulnak?
– Bízom benne, hogy igen. Az utóbbi hetek holtpontjáról a napokban elmozdult a negatív hozzáállás, ezért bizakodó vagyok. A bevezetés ütemezésében azonban lehetnek eltérések abban, hogy mi fog megvalósulni jövőre, s mi csak három vagy öt év múlva. Kérdés az is, hogy a 2006-ban megválasztandó új kormány mit tart majd meg az elképzelésekből. Ez még akkor is így lehet, ha a jelenlegi oldal marad hatalmon.
– Mivel úgy tűnik, hogy a változtatásokban sok a távoli időpont, ki lehet jelenteni, hogy a jelenlegi kormány a következő kabinet „bőrére” hozza meg döntéseit?
– A 2006-ra vagy azt következő évekre vonatkozó javaslatok mindenképpen hatással lesznek az új kormányra.
– Az adóreformmal kapcsolatban mikor lenne „keserű a szája”?
– Ha a politika a javaslatokat nem használná fel, s így a megfeszített, 6-8 hetes szakmai munka feleslegessé válna.
origo.hu
Schobert Norbi megszólalt a stroke után, így van most
