Kiss Péter nehezen győzött

A Mozaik Klubhoz köthető Tóth Csaba és szimpatizánsai utolsó ellentámadásaként értékelték Vasban, hogy az MSZP megyei elnöki posztjára megválasztott Kiss Péter kancelláriaminiszter ellen a küldöttek majdnem fele nemmel szavazott.

Török László
2005. 03. 14. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jelentős ellenállásba ütközött a vasi MSZP hét végi tisztújító küldöttgyűlésén Kiss Péter kancelláriaminiszter. Bár egyedül pályázott a megyei elnöki posztra, a 65 küldöttből 28 mégis ellene szavazott. A politikus nem vett részt az eseményen, mert mint mondta, Ausztriában egy „félig magánjellegű programon” volt. Egyetlen vetélytársa Rába László kőszegi elnök végül visszalépett a jelöléstől.
Információink szerint a nagyszámú elutasító voks Tóth Csaba volt megyei elnök szimpatizánsainak köszönhető, akik így próbálták az egész tisztújítási folyamatot „megfúrni”. Jól értesült forrásaink úgy vélték, hogy a tisztújítás után megnyugodhatnak a kedélyek a megyében, tekintettel a belső hatalmi harc „egyértelmű” végeredményére.
A fiatal, törekvő szocialistákat tömörítő Mozaik Klubhoz köthető Tóth semmilyen tisztséget nem szerzett: bár az alelnöki posztot megpályázta, három szavazattal mégis alulmaradt a végül befutó Rába László és Szabó József répcelaki elnök mögött. A feszült hangulatú tisztújítás így végül a mozaikosok teljes vereségével ért véget, az elnökségbe sem jutottak be. A megyei MSZP elnökhelyettese Nemény András, a szombathelyi városi szervezet alelnöke lett. Hiller István pártelnök a „légkörből” úgy érezte, hogy a jövőben egy működőképes és jó színvonalon működő MSZP fog dolgozni Vasban. Kiss Péter az MTI-nek telefonon nyilatkozva azt mondta: szándékai szerint „legfeljebb hat hónapra” vállalta a megyei szervezet elnöki tisztségét.



Szili, Glatz, Sólyom. Az MSZP-n belül egyre több szervezet nevezi meg államfőjelöltjét, akiről a végső szót a szocialisták április 15-i kongresszusa mondja ki. – A Fiatal Baloldal országos választmánya Szili Katalint javasolja államfőjelöltnek – közölte Szabó Bálint, a szervezet alelnöke. A politikus szerint a házelnök jelenlegi közjogi szerepvállalása, valamint ismert és elismert integráló személyisége alkalmassá teszi arra, hogy köztársasági elnök legyen. Hasonlóan vélekedik az MSZP társadalompolitikai tagozata is, amely szerint az elmúlt 15 évben a liberális és konzervatív értékrendet valló államfők után a szocialistáknak bátran vállalniuk kell egy baloldali kötődésű jelölt állítását. Az Országgyűlés elnöke még korainak tartotta, hogy esélyeiről nyilatkozzon, mindenesetre üzenetértékűnek mondta, hogy Hiller István pártelnök szívesen látna egy nőt az államfői székben. Szili szerint a következő időszak feladata, hogy az MSZP és az SZDSZ megállapodjon a jelöltről. A szabad demokraták már jelezték, hogy nem támogatnak pártpolitikust. Bár a házelnöknek jelentős támogatói bázisa van az MSZP-ben, az SZDSZ-en kívül még egy komoly bizonytalansági tényezővel számolnia kell. Úgy tűnik ugyanis, hogy Gyurcsány Ferencet még nem sikerült meggyőznie. A kormányfő a hét végén Glatz Ferenccel mutatkozott, aki már mindkét kormánypártból kapott támogató nyilatkozatokat. Figyelemre méltó az is, hogy az akadémikus éppen a jelölési folyamat hajrájában kezdi magát egyre intenzívebben pozicionálni: a gazdatüntetés apropóján szellemi és civil mozgalmat indított Párbeszéd a vidékért néven. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy sokan Sólyom László volt alkotmánybírósági elnökben látják Mádl Ferenc utódját. A jogászprofesszort liberális, baloldali és konzervatív értelmiségiek is támogatják.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.